Itt vagyunk: Főoldal Önkormányzat Rendeletek 2010 4.2010.(XI.16.) rendelet a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 
Bekezdések

4.2010.(XI.16.) rendelet a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

4.2010.(XI.16.) rendelet az SzMSz-ről.doc — Microsoft Word Document, 347Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Sokorópátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2010.(XI.16.) rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Sokorópátka község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait (a továbbiakban: Szabályzat) az alábbiak szerint alkotja meg:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

1. §

/1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

SOKORÓPÁTKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

(továbbiakban: képviselő-testület)

/2/ Az önkormányzat székhelye: Sokorópátka, Öreg utca 1. 9112

/3/ Működési területe: Sokorópátka község közigazgatási területe

/4/ A Képviselő-testület hivatalának neve:

Sokorópátka község Polgármesteri Hivatala

2. §

/1/ A képviselő-testület jelképeit, címereit és zászlaját külön rendeletben szabályozza.

/2/ A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és polgármesteri hivatal hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a./ Képviselő-testület Sokorópátka

b./ Sokorópátka Község Polgármestere

c./ Sokorópátka Község Jegyzője

d./ Polgármesteri Hivatal Sokorópátka

/3/ A képviselő-testület pecsétjét kell használni:

- a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyv hitelesítésére,

- a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

3. §

/1/ A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A település ünnepei az általános iskola pedagógusaival és diákjaival közös szervezésben:

- Nemzeti ünnep: március 15.

- Trianon június: 4.

- Szent István király ünnepe: augusztus 20.

- Október 23.

- Hősök napja - november

Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

4. §

/1/ A képviselő-testület hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn Dióspatony (Szlovákia), valamint Görgényüvegcsűr (Románia - Erdély) Önkormányzatával.

/2/ Külföldi önkormányzatokkal való együttműködésről szóló megállapodás a képviselő-testület nem átruházható hatáskörébe tartozik.

/3/ A nemzetközi kapcsolat felvétele vagy megszüntetése tárgyában a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

II. fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5. §

/1/ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

/2/ Az önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket.

6. §

Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

a./ képviselő-testülete, annak felhatalmazására

b./ bizottsága,

c./ a polgármester és

d./ a helyi népszavazás hozhat.

7. §

Feladatok és hatáskörök

/1/ A képviselő-testület saját feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködhet a megyei önkormányzattal és más önkormányzatokkal.

A koordináció keretében közreműködik a megyei tervek, elképzelések kidolgozásában, egyeztetésében a helyi érdekek és elképzelések érvényesítése érdekében.

A kapcsolattartás a polgármester feladata.

/2/ Az önkormányzat tagja a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének a közös önkormányzati érdekek együttes érvényesítése érdekében.

1. § A R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

/3/ Az önkormányzat tagja a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulásának. A kapcsolattartás a polgármester feladata.

4./ Az önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségének tevékenységét, együttműködik közösségeikkel, különösen a Vöröskereszt Szervezettel, a Sportegyesülettel, a Dalárdával, a Nyugdíjas Klubbal, a Mustármag Egyesülettel, a Polgárőrséggel, a Baba-Mama Klubbal, Vig Zoltán Emlék-alapítvánnyal. Fenntartja az Eszterlánc közérdekű kötelezettségvállalást.

8. §

Törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján Kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatáskörrel ruházhatja fel.

III. fejezet

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

Az önkormányzat feladata, hatásköre

9. §

/1/ Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

  • településfejlesztés és településrendezés,

  • épített és természeti környezet védelme,

  • lakásgazdálkodás,

  • vízrendezés, csapadékvíz elvezetés,

  • csatornázás,

  • köztemető fenntartása,

  • helyi közutak és közterületek fenntartása,

  • helyi tömegközlekedés,

  • köztisztaság, településtisztaság biztosítása,

  • gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól,

  • közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

  • gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, egészségügyi és szociális ellátásról, gyermek - és ifjúságvédelmi feladatokról,

  • közösségi tér biztosítása,

  • közművelődési, művészeti tevékenység és a sport támogatása,

  • az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

/2/ Az önkormányzat köteles gondoskodni:

  • az egészséges ivóvíz ellátásról,

  • az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

  • az egészségügyi és szociális alapellátásról,

  • a közvilágításról,

  • helyi közutak fenntartásáról

  • köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését.

A képviselő-testület kötelezően ellátandó feladatairól - lehetőség szerint - önálló önkormányzati rendeletet alkot.

/3/ Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:

a./ ellátása nem sérti a község érdekeit,

b./ nem tartoznak más szervek kizárólagos feladat - és hatáskörébe,

c./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását,

d./ az ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben - fedezete biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

/4/ A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az önkormányzati rendeletalkotás,

  • az önkormányzat szervezetének kialakítása, és működtetésének meghatározása,

  • a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás visszavonásának joga,

  • a helyi népszavazás kiírása,

  • önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, díszpolgári cím adományozása, használatuk szabályozása,

  • hazai és külföldi önkormányzatokkal megállapodások megkötése,

  • gazdasági program megállapítása, döntés a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadásáról,

  • helyi adók megállapítása,

  • valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,

  • településrendezési terv jóváhagyása,

  • hitel felvétele értékhatár nélkül,

  • közösségi célú alapítvány létrehozása és alapítványi forrás átvétele, átadása,

  • önkormányzati társulások létrehozása, társuláshoz érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, kilépés,

  • intézmény és vállalat alapítása, megszüntetése,

  • közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,

  • eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

  • állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,

  • amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,

  • vélemény nyilvánítás olyan ügyben, melyben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő.

/5/ A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladatokat a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

/6/ Az átruházott hatáskörökről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

/7/ A képviselő-testülettől kapott hatáskör tovább nem ruházható át. Az átruházott hatáskörök gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

/8/ A polgármester, valamint a bizottságok önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen, a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

/9/ A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a megyei bíróságtól lehet kérni. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

10. §

/1/ A képviselő-testület a megválasztott települési képviselőkből és a polgármesterből áll.

/2/ A képviselő-testület tagjainak a száma 7 fő /a polgármester és 6 fő települési képviselő/. A képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét a 2. számú melléklet tartalmazza.

/3/ A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes és rendkívüli ülés.

/4/ Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, a polgármester eskütételéig vezeti az alakuló ülést.

Alakuló ülésen:

  • A választási bizottság elnöke beszámol a választás eredményéről és átadja a megbízólevelet a megválasztott polgármesternek és a települési képviselőknek.

  • A megválasztott polgármester és képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek, az eskütételről a polgármester és a képviselők esküokmányt írnak alá.

  • A polgármester javaslatára a képviselő-testület saját tagjai sorából - titkos szavazással - megválasztja az alpolgármestert.

  • A képviselő-testület dönt a polgármester illetményéről és az alpolgármester tiszteletdíjáról, valamint a megválasztott képviselők tiszteletdíjáról.

  • A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások és a vagyonnyilatkozat tételei kötelezettséggel járó feladatok lebonyolítására állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot választ.

/5/ Rendes testületi ülés összehívására a munkatervben foglaltaknak megfelelően, de legalább évente hat alkalommal kerül sor.

A képviselő-testület üléseit a polgármesteri hivatalban tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett ülés is tartható.

/6/ Rendkívüli ülést a polgármester a képviselő-testület 1/4-ének (2 főnek), vagy bizottságának indítványára - az ügy fontosságára való tekintettel - a rendkívüli ülés összehívására okot adó tárgysorozat megjelölésével 24 órán belül is összehívhat bármilyen értesítési mód útján.

/7/ Közmeghallgatás: A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatással egybekötött ülést tart. A közmeghallgatás helyszínéről alkalmanként a polgármester dönt.

11. §

/1/ A képviselő-testület ülését az ülés helyének, idejének, kezdési időpontjának és a napirend tárgyának, előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval a polgármester hívja össze.

/2/ A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon is meghívható.

A meghívóhoz csatolni kell az e rendelet 15. § szerinti írásbeli előterjesztéseket.

/3/ A képviselő-testület összehívását indítványozhatja:

a./ Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője,

b./ népi kezdeményezés.

/4/ A képviselő-testület ülésének időpontjáról és tárgyáról a község lakosságát a Polgármesteri Hivatal és a község hirdetőtábláin keresztül a meghívó kifüggesztésével kell értesíteni.

/5/ A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a Polgármesteri Hivatal és a község hirdetőtábláin nyilvánosságra kell hozni.

/6/ A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

  • a község önkormányzatának képviselőit,

  • a jegyzőt,

  • a napirend előadóját,

  • intézmények vezetőit.

A képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve

12. §

/1/ A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

/2/ A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

A munkaterv elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a jegyző közreműködésével a polgármester gondoskodik.

/3/ A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

  • a képviselő-testület tagjaitól,

  • a jegyzőtől,

  • az intézmények vezetőitől

A beérkezett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv összeállításakor nem vették figyelembe.

/4/ A munkatervnek tartalmaznia kell:

  • a testületi ülések tervezett időpontját,

  • a napirendek címét, előadóját,

  • a közmeghallgatást is igénylő napirendeket.

/5/ A munkatervet minden év január 31-éig fogadja el a képviselő-testület.

A képviselő-testületi ülések nyilvánossága, zárt ülés

13. §

/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság - nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat, a tanácskozást nem zavarhatja, nem rendelkezik tanácskozási és szavazati joggal. Az ülés idején tartózkodni köteles bármilyen megnyilvánulástól.

Az ülést vezető elnök hozzájárulásával a hallgatóság kérdést intézhet, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat.

/2/ A képviselő-testület:

a./ zárt ülést tart:

    • választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett személy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

  • önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor

  • vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

b./ zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

c./ zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett, és szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása.

d./ zárt ülésen hozott közérdekű határozatot a levezető elnök nyilvános ülésen kihirdeti.

e./ zárt ülésen készült jegyzőkönyvbe csak a zárt ülés résztvevői, valamennyi képviselő, napirend előadója, továbbá a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos megbízottja tekinthet bele.

/3/ Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester és jegyző adhat a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.

Az ülésvezetés szabályai

14. §

/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

Akadályoztatásnak minősül az is, ha a polgármestert a döntésből kizárták.

/2/ A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület összehívását és az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

/3/ A polgármester munkáját a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal a jegyző segíti.

/4/ A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a./ megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ-ben foglaltak szerint hívták össze,

b./ megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a testületi ülés határozatképességét, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselő-testületi tagokat, az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,

c./ jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két testületi ülés között történt fontosabb eseményekről,

d./ ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat,

e./ előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirendről a testület határoz,

f./ javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását,

g./ a napirend tárgyalása során megadja a szót, illetve megvonja, felszólít a tárgyra térésre, az ülést félbeszakítja, javaslatot tesz a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

h./ napirendi pontonként megnyitja, lezárja és összefoglalja a vitát,

i./ napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

j./ biztosítja a képviselők interpellációs és felvilágosítás kérési jogát,

k./ berekeszti az ülést.

A tanácskozás rendjének fenntartása

/5/ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során:

a./ figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót,

b./ rendre utasítja azt, aki a képviselőkhöz méltatlan magatartást tanúsít,

c./ rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító - nem képviselő - jelenlévőket.

/6/ A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem szabad.

Az előterjesztés

15. §

/1/ A képviselő-testület tárgyalási anyagaként szóbeli és írásbeli előterjesztések szolgálnak. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak közvetlen az ülés előtti kiosztását.

/2/ Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalásakor. A kizárólagos hatásköröket a 9. § /4/ bekezdése tartalmazza.

/3/ Az előterjesztés főbb elemei:

  • a tárgyalandó témakör rövid, tartalmas, összefogott, összefüggéseit kiemelő bemutatása,

  • a testületi szerv korábbi döntésének, állásfoglalásának, az ügy egyéb előzményeinek ismertetése,

  • több döntési változat esetén az egyes döntések mellett és ellen szóló érvek kifejtése, a döntés várható hatásának bemutatása.

Sürgősségi indítvány

16. §

Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel.

A képviselő-testület a polgármester javaslatára, egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

A napirend vitája

17. §

/1/ A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

  • az előadó ismerteti az előterjesztést, illetve az írásos napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

  • az előadóhoz a testület tagjai, tanácskozási joggal rendelkező résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre a vitát megelőzően az előadó köteles választ adni.

/2/ A felszólalásokra a jelentkezők sorrendjében kerül sor.

A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására, a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet, ami felett a testület vita nélkül, egyszeri szótöbbséggel határoz.

/3/ Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető elnöknél bármely képviselő kérhet engedélyt.

A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

/4/ Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

/5/ A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a határozathozatal előtt a jegyzőnek kell átadni a szót, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

/6/ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

Először a módosító, kiegészítő indítványokról döntenek - az elhangzás sorrendjében - majd a határozati javaslatról.

Döntéshozatal

18. §

/1/ Szavazás:

A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

A képviselők kötelesek bejelenteni a személyes érintettséget.

A kizárásról az érintett, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, a szavazás formája kézfelemelés.

/2/ Minősített többség:

Ezen döntéshozatali módnál a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

Minősített többség szükséges:

  • vagyonával való rendelkezés során,

  • képviselő-testület tagjának a döntéshozatalból való kizárása,

  • rendelet-alkotáshoz,

  • törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén,

  • társulás létrehozásakor, társuláshoz való csatlakozáskor,

  • megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,

  • intézmény alapításakor,

  • szervezetének kialakítása, működésének meghatározása,

  • polgármester tisztségének megszűnését kérő kereset benyújtásához,

  • képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlatásának kimondásakor.

/3/ Titkos szavazás:

A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. § /4/ bekezdésében foglalt esetekben.

Titkos szavazást tarthat mindazokban az esetekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

  • a szavazás helyét, napját, kezdetét, végét,

  • a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét,

  • a szavazás során felmerülő körülményeket,

  • a szavazás eredményét.

/4/ Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt:

  • törvény előírja,

  • a képviselő-testület egyharmada indítványozza.

Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.

a./ Név szerinti szavazás lebonyolítása:

Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A jelenlévő tagok nevük olvasása esetén "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavazhatnak.

b./ A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

/5/ A szavazatok összeszámlálásáról az ülést levezető elnök gondoskodik.

Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni.

Interpelláció, kérdés

19. §

/1/ A képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökeihez interpellációt, kérdést terjeszthetnek elő.

/2/ Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat hatásköreinek ellátásával, szervezési- és ellátási feladataival, illetve az önkormányzat irányítása, felügyelete alatt álló intézményekkel.

/3/ Az interpellációt a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után lehet beterjeszteni, amelyre az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül kell választ adni az interpellálónak, a válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni.

Ilyenkor a válaszadás elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt erről a képviselő-testület.

Ha a válaszadás vizsgálatot igényel, akkor az interpelláció kivizsgálásába be kell vonni az indítványtevőt is. A vizsgálat lefolytatásával a képviselő-testület megbízhatja a tisztségviselőket.

/4/ Kérdés minden olyan önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalma közé.

/5/ A megkérdezett a képviselő-testület ülésén köteles választ adni, válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

Kérdés és arra adott válasz esetében határozat-hozatalra nem kerül sor.

A jegyzőkönyv

20. §

/1/ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.

/2/ Jegyzőkönyv készítésekor mindazokat a tartalmi és formai szempontokat érvényesíteni kell, amelyek hitelesen visszaadják az ülésen történteket, és bizonyítják, hogy az ülésen eleget tettek a törvényességi követelményeknek.

/3/ A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv két példányban készül.

/4/ A jegyzőkönyv tartalmazza:

a./ az ülés idejét, helyét, kezdési és befejezési időpontját,

b./ a megjelent és távol maradt képviselők, a tanácskozási joggal részt vevők és meghívottak nevét, az érdeklődők számát,

c./ a határozatképességet, az ülés megnyitását,

d./ az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontok előterjesztőinek megjelölését,

e./ napirendi pontonként szóbeli kiegészítést, a kérdések, hozzászólások, válaszok tömör megfogalmazását, a tanácskozás lényegét, a határozathozatal módját és számszerű eredményét, a határozat szó szerinti szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt.

f./ a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket, az elhangzott képviselői kérdéseket és az arra adott választ, a polgármester esetleges intézkedéseit.

/5/ A jegyzőkönyv mindkét példányának mellékletét képezi:

a./ a meghívó

b./ a tárgyalásra került írásos előterjesztés (mellékletekkel együtt),

c./ az elfogadott rendeletek

/6/ A jegyzőkönyvet a polgármester (a képviselő-testület ülését levezető alpolgármester) és a jegyző írja alá.

/7/ A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Közigazgatási Hivatalnak és megjelentetni Sokorópátka község honlapján.

/8/ A jegyző biztosítja, hogy az előző képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmát a képviselő-testület a következő ülésen megismerje. Ennek alapján az érintett képviselő kérheti a jegyzőkönyv esetleges kiigazítását.

/9/ A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban kell elhelyezni.

/10/ A jegyzőkönyveket ügyfélfogadási időben - zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - a polgárok a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

V. fejezet

Az önkormányzat rendelkezései

21. §

/1/ A képviselő-testület döntései:

a./ képviselő-testületi rendelet,

b./ képviselő-testületi határozat.

/2/ A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszám megjelölésével kell ellátni a következők szerint:

a./ A képviselő-testület rendeletének jelzése:

Sokorópátka község Önkormányzata Képviselő-testületének ........../...........év (.......hó......nap) rendelete.

A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

A megjelölés magába foglalja az önkormányzat megnevezését, a rendelet számát, elnevezését és címét.

b./ A képviselő-testület határozatának jelzése.

Sokorópátka község Önkormányzata Képviselő-testületének ......../………..év (..…..hó…...nap) számú határozata.

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

/3/ A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

/4/ A képviselő-testület határozatát - a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül - meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, a végrehajtásban érintett személyeknek, szerveknek és képviselőknek.

A végrehajtásért a jegyző a felelős.

Az önkormányzat rendelet alkotása

22. §

/1/ A képviselő-testület - az Ötv. 16. § /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására a feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben önkormányzati rendeletet alkot.

/2/ Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

a./ a szervezeti és működési szabályzatról

b./ a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról,

c./ a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés feltételeinek meghatározásáról,

d./ az önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetve hasznosításáról,

e./ települési képviselőknek a törvény keretei között tiszteletdíj megállapításáról.

/3/ A képviselő-testület rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a./ polgármester, alpolgármester

b./ a képviselő-testület bizottságai,

c./ képviselők,

d./ jegyző

/4/ A képviselő-testület elhatározhatja rendelet kétfordulós tárgyalását.

/5/ A képviselő-testület által alkotott rendelet Sokorópátka község illetékességi területén mindenkire kötelező.

Rendelet-tervezet előkészítése

23. §

A rendelet-tervezet előkészítéséért a jegyző a felelős, akinek a teendői:

a./ Minden olyan tevékenység elvégzése és elvégeztetése, amely biztosítja, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön,

b./ A közreműködők között a munka felosztása,

c./ Gondoskodás az egyeztetésről,

d./ Az adminisztrációs munka megszervezése,

e./ A tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

/1/ A tervezet előkészítésében a jegyző szükség szerint szakértőket vonhat be, a feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot is alapíthat.

/2/ A lakosság széles körét érintő rendeletek tervezetét legalább 5 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

24. §

/1/ Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjesztik.

/2/ A képviselő-testület a részletes tárgyalás során részletenként /paragrafusonként/, a költségvetésről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet pedig fejezetenként tárgyalja.

/3/ Az önkormányzati rendelet elfogadásához minősített többség /a megválasztott képviselők több mint a felének/, 4 főnek egybehangzó szavazata szükséges.

A rendelet közzététele, kihirdetése

25. §

/1/ A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

/2/ A képviselő-testület rendeletét a polgármester és a jegyző írja alá.

/3/ A képviselő-testület rendeletét meg kell küldeni a képviselőknek.

/4/ A rendeletet a jegyző az ülést követő 30 napon belül köteles kihirdetni. A kihirdetés a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történik, melynek megtörténtét rá kell vezetni az irattári példányra.

/5/ A kihirdetés tényéről tájékoztatni kell a lakosságot hirdetőtáblán.

/6/ A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az érintett személyek, szervek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

/7/ A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek folyamatos karbantartásáról. Ennek érdekében kezdeményezi a rendeletek módosítását, illetve hatályon kívül helyezését.

VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

26. §

/1/ A képviselő-testület a döntések előkészítésére, véleményezésére illetve a döntések végrehajtásának összehangolására, ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

/2/ A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a./ Ügyrendi Bizottság: 3 fő

b./ Szociális Bizottság: 3 fő

/3/ A bizottságok összetételét a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza, feladat - és hatáskörét a Szabályzat 1-2 függeléke tartalmazza.

/4/ Csak képviselő tagja lehet az Ügyrendi Bizottságnak.

/5/ Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálata, nyilvántartása és ellenőrzése.

/6/ A polgármester, alpolgármester, Polgármesteri Hivatal dolgozója sem elnöke, sem tagja nem lehet bizottságnak. A bizottság elnöke és tagjainak több mint a fele csak települési képviselő lehet.

/7/ A bizottság tagjainak megválasztásához, felmentéséhez, visszahívásához minősített többség szükséges.

/8/ A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság határozatképességére és határozat-hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

/9/ A bizottságok a belső működési szabályaikat az Ötv. és az SZMSZ keretei között maguk állapítják meg.

/10/ A képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes teendőit a képviselő-testület annak megalakításakor határozza meg.

Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók.

A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

/11/ A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

VII. fejezet

A települési képviselő jogállása

27. §

/1/ A képviselőt megilletik az önkormányzati törvényben és a szabályzatban foglalt jogok, és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

/2/ A települési képviselő jogai:

  • részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, a döntésben, a végrehajtás szervezésében, ellenőrzésében,

  • megbízás alapján képviselheti a testületet,

  • A Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

  • közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a Polgármesteri Hivatal érintett köztisztviselője 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

/3/ A települési képviselő főbb kötelezettségei:

  • a képviselő köteles a képviselő-testületi ülésén megjelenni, annak munkájában tevékenyen részt venni. Akadályoztatása esetén távolmaradását előzetesen a polgármesternek bejelenteni,

  • felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

  • köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati titkot, valamint köteles megtartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló szabályokat,

  • kapcsolattartás a választópolgárokkal illetve különböző lakossági közösségekkel,

  • köteles a személyes érintettséget a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot bejelentenie.

A polgármester

28. §

/1/ A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő, a helyi önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

/2/ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a határozatképesség, döntéshozatal szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően /az alakuló ülésen/ esküt tesz a képviselők előtt.

/3/ A polgármester munkabérét az ügyrendi bizottság javaslatára a képviselő-testület határozza meg jogszabályi keretek között. A munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja

/4/ A képviselő-testület a polgármester részére költségtérítést állapít meg, melynek mértékét külön határozza meg.

/5/ A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. A polgármester a vele szemben felmerülő személyes érintettséget 8 napon belül, illetve a képviselő-testületi döntés esetén azonnal köteles bejelenteni a testületnek.

/6/ A képviselő-testület tagja fegyelmi eljárást kezdeményezhet a polgármesterrel szemben, ennek elrendeléséhez minősített többség, legalább 4 képviselő igen szavazata szükséges.

29. §

/1/ A polgármester fő feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a./ képviseli az önkormányzatot,

b./ összehívja és vezeti a testületi ülést,

c./ szervezi a településfejlesztést,

d./ biztosítja a testület demokratikus működését, a széleskörű nyilvánosságot,

e./ támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,

f./ felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,

g./ gondoskodik a képviselők tájékoztatásáról.

/2/ A polgármesternek a bizottságokkal összefüggő főbb feladatai:

a./ indítványozhatja a bizottság összehívását,

b./ felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha annak tartalma ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület következő ülésén határoz.

/3/ A Polgármesteri Hivatallal kapcsolatos jogosítványai:

a./ a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

b./ dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

c./ szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

d./ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az intézményvezetők tekintetében,

e./ egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, felmentés esetén.

Az alpolgármester

30. §

/1/ A képviselő-testület - saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

/2/ Az alpolgármesterre irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

/3/ A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat /pl: testületi ülés összehívása/ az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyen hatásköröket sem a képviselő-testület, sem pedig a polgármester nem ruházhat át.

A jegyző

31. §

/1/ A képviselő-testület - pályázat alapján - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

/2/ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Felelős a hivatali munka szakszerűségéért, jogszerűségéért. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ebben a körben:

a./ előkészíti a képviselő-testület ülését, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b./ ellátja a testületek, bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c./ tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,

d./ törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az észrevételek vitájában, köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel,

e./ gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és azt a polgármesterrel együtt aláírja, amelyet 15 napon belül megküld a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatalnak,

f./ rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, a bizottságot, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

/3/ A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

/4/ A jegyző főbb feladatai:

a./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b./ ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, és a hatósági hatásköröket,

c./ dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,

d./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e./ szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,

f./ gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében.

/5/ A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki.

/6/ A jegyző helyettesítése:

- 30 napnál rövidebb akadályoztatás esetén az igazgatási előadó,

- 30 napon túl Écs-Ravazd községek körjegyzője helyettesíti.

VIII. fejezet

A polgármesteri hivatal

32. §

/1/ A képviselő-testület az Ötv. 38. § alapján egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

/2/ A polgármesteri hivatal jogi személy.

/3/ A polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

/4/ A képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos megnevezése:

Polgármesteri Hivatal Sokorópátka (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

Címe: 9112 Sokorópátka, Öreg utca 1.

/5/ A hivatal dolgozóinak munkarendje 40 óra, mely tartalmazza a napi 30 perces munkaközi szünetet.

A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal ügyrendjét, ügyfélfogadási idejét a 4. számú mellékletben állapítja meg.

/6/ A Polgármesteri Hivatal dolgozóját tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és A személyes adatok védelméről szóló 1993. évi LXIII. törvénynek, a magántitkokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja.

A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak titoktartási kötelezettsége munkaviszonyuk megszűnése után is fennmarad.

/7/ A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkaköröket e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

IX. fejezet

A társulások

33. §

/1/ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

/2/ A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amely céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.

/3/ A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások a Szabályzat 6. számú mellékletét képezik.

X. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

34. §

A képviselő-testület helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről külön önkormányzati rendeletet alkot.

XI. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Közmeghallgatás

35. §

/1/ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

/2/ A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

/3/ Állandó jellegű közmeghallgatási napirend:

a./ a következő évi költségvetés elkészítése,

b./ településrendezési terv jóváhagyásának elkészítése.

/4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

/5/ A közmeghallgatás helyszínéről a 10. § /7/ bekezdése rendelkezik.

/6/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról, a megyei Közigazgatási Hivatalhoz való megküldéséről a jegyző gondoskodik.

Falugyűlés

36. §

/1/ A képviselő-testület a lakosság közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése, a lakosság véleményének megismerése érdekében falugyűlést tart.

/2/ A képviselő-testület esetenként határozza meg a falugyűlések napirendjét.

37. §

/1/ A közmeghallgatás idejét, tárgyát, a falugyűlésről szóló meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal és a község hirdetőtábláira a közmeghallgatás és falugyűlés előtt 5 nappal. Ezen kívül minden családnak meghívót kell küldeni.

/2/ A falugyűlésről a jegyző jegyzőkönyvet készít, melyet a polgármesterrel együtt aláír.

XII. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

38. §

/1/ Az önkormányzat vagyonával kapcsolatban a tulajdonosi jogokat a képviselőtestület gyakorolja.

/2/ A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonáról, vagyonával történő gazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a./ a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b./ a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakról való rendelkezés során.

/3/ A képviselő-testület gazdálkodása az államháztartási rendszer része. A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló törvény, és az államháztartásról szóló törvény keretei közt gazdálkodik.

/4/ A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

/5/ A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a./ az első forduló: A költségvetési koncepciót a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló rendelet alapján kell összeállítani.

A koncepció főbb elemei:

  • a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

  • az önkormányzat részére kötelezően előírt és a szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése,

  • a bevételi források, kiadási szükségletek, gazdaságos és célszerű megoldásainak meghatározása,

  • igények és célkitűzések egyeztetése,

  • szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása.

b./ a második fordulóban a jegyző a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai alapján állítja össze a rendelet-tervezetet:

  • a jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési intézmények vezetőivel egyezteti,

  • közmeghallgatást követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét a polgármester előterjesztésében.

/6/ A képviselő-testület felelős az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért, a polgármester pedig a gazdálkodás szabályszerűségéért.

/7/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

E körben különösen:

a./ jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, megküldi a Magyar Államkincstár részére,

b./ beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c./ gyakorolja az önkormányzat által működtetett intézmények tekintetében a bérgazdálkodási jogkört,

d./ gondoskodik az önkormányzatok által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e./ biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, ezen belül a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja saját számlarendjét,

f./ biztosítja az önkormányzati ingatlan-nyilvántartási kataszter vezetését,

g./ az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten, valamint a házipénztáron keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi - ködési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

/8/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Saját intézménye pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el a Polgármesteri Hivatal útján.

A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

/9/ A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. számú melléklete tartalmazza az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kiegészítő tevékenységet,

az alaptevékenység forrásait, feladatmutatóit,

a feladatellátás rendjének szabályzatát.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

39. §

/1/ Ez a Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba.

/2/ A Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek a folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

/3/ Jelen Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg Sokorópátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003. (IV.30.) rendelete és az azt módosító 11/2003.(XI.3.) rendelet, az 5/2007. (III.13.) rendelet, a 13/2007.(XI.27.) rendelet, valamint a 6/2008. (VI.16.) rendelet hatályukat vesztik.

Sokorópátka, 2010. november 10.

Czibulya Balázs dr. Bertalanné Józsa Judit

polgármester megbízott jegyző

A rendeletet kihirdettem:

Sokorópátka, 2010. november 16.

dr. Bertalanné Józsa Judit

megbízott jegyző

T a r t a l o m j e g y z é k

oldal

I.

Általános rendelkezések

1

Az önkormányzat és jelképei

1

Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

2

II.

A helyi önkormányzás általános szabályai

2

Feladatok és hatáskörök

3

III.

Települési önkormányzat

4

Az önkormányzat feladata, hatásköre

4

IV.

A képviselő-testület működése

6

A képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve

8

A képviselő-testületi ülések nyilvánossága, zárt ülés

9

Az ülésvezetés szabályai

9

A tanácskozás rendjének fenntartása

10

Az előterjesztés

11

Sürgősségi indítvány

11

A napirend vitája

11

Döntéshozatal

12

Interpelláció, kérdés

14

A jegyzőkönyv

15

V.

Az önkormányzat rendelkezései

16

Az önkormányzat rendelet alkotása

17

Rendelet-tervezet előkészítése

17

A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

18

A rendelet közzététele, kihirdetése

18

VI.

A képviselő-testület bizottságai

19

VII.

A települési képviselő jogállása

20

A polgármester

20

Az alpolgármester

22

A jegyző

22

VIII.

A polgármesteri hivatal

23

IX.

A társulások

24

X.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

24

XI.

Lakossági fórumok

25

Közmeghallgatás

25

Falugyűlés

25

XII.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

26

XIII.

Záró rendelkezések

28

1. számú melléklet

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

31

2. számú melléklet

A képviselő-testület tagjainak névsora és lakcíme

32

3. számú melléklet

A bizottságok összetétele

33

4. számú melléklet

A Polgármesteri Hivatal ügyrendje, ügyfélfogadási ideje

34

5. számú melléklet

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkakörök

35

6. számú melléklet

Megállapodás oktatási - nevelési feladatokat ellátó intézményi társulásról

Megállapodás Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátására

7. számú melléklet

Önkormányzati feladat ellátás rendjének szabályozása

1. számú függelék

Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre

36

2. számú függelék

A Szociális Bizottság feladata és hatásköre

37

3. számú függelék

Sokorópátka Község Önkormányzatának Ügyiratkezelési Szabályzata

1. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

Sokorópátka községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2009. (X.27.) rendelete az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról:

13. § (8) Temetési segély elbírálása

20. § (4) Étkeztetés

2. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A képviselő-testület tagjainak névsora és lakcíme:

1.

Czibulya Balázs

polgármester

Sokorópátka,

Öreg utca 21.

2.

Inotayné Pécsi Mária

képviselő

Sokorópátka,

Kossuth utca 63.

3.

Jelencsics Éva

képviselő

Sokorópátka

Kossuth utca 60.

4.

Mecséri Lajos

képviselő

Sokorópátka

Öreg utca 73.

5.

Mészáros Sándor

képviselő

Sokorópátka

Petőfi utca 5.

6.

Szakács Sándor

képviselő

Sokorópátka,

Petőfi utca 23.

7.

Vigh Sándor

képviselő

Sokorópátka

Öreg utca 22/B.

3. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A bizottságok összetétele

Ügyrendi Bizottság:

1.

Vigh Sándor

elnök, képviselő

2.

Mecséri Lajos

tag, képviselő

3.

Mészáros Sándor

tag, képviselő

Szociális Bizottság:

1.

Inotayné Pécsi Mária

elnök

képviselő

2.

Jelencsics Éva

tag

képviselő

3.

Szakácsné Szabó Zsuzsanna

tag

Sokorópátka, Petőfi u. 23.

4. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A Polgármesteri Hivatal ügyrendje, ügyfélfogadási ideje:

Ügyfélfogadás:

hétfő, kedd, csütörtök

8-16

szerda

8-18

péntek

8-12

A jegyző fogadóórája:

szerda

8-18

5. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkakörök az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján:

A kötelezettséget megállapító jogszabály

Munkakör

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség gyakorisága

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. § (1) ca)

jegyző

1 év

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. § (1) cc)

igazgatási előadó

5 év

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. § (1) cb)

gazdálkodási előadó

2 év

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. § (1) cc)

adóügyi előadó

5 év

A Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú függeléke

Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre

A képviselő-testület 1 elnökből és 2 tagból álló Ügyrendi Bizottságot választ.

Feladata, hatásköre:

1./ A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület összehívását, az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

2./ Javaslatot tesz a polgármester illetményére, jutalmára. Lefolytatja a polgármester ellen irányuló fegyelmi eljárást.

/3/ Lebonyolítja a képviselő-testület titkos szavazását.

/4/ Ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

A Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú függeléke

A Szociális Bizottság feladata és hatásköre

A képviselő-testület 1 elnökből és 2 tagból álló Szociális Bizottságot választ. Az elnök és legalább 1 tag települési képviselő lehet.

Feladata, hatásköre:

1./ A szociális törvény hatálya alá tartozó ügyekben előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerepet tölt be.

2./ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. hatálya alá tartozó ügyekben előkészítő, véleményező, javaslattevő szerepet tölt be.

Szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

37

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2020. május »
május
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031