Itt vagyunk: Főoldal Önkormányzat Archívum Hatályon kívül helyezett rendeletek 7/2007. (V.25.) számú rendelet az állattartás helyi szabályairól
Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 
Bekezdések

7/2007. (V.25.) számú rendelet az állattartás helyi szabályairól

allattar.doc — Microsoft Word Document, 71Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Sokorópátka Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

7/2007. (V.25.) számú rendelete

az állattartás helyi szabályairól

Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva, figyelemmel a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 20. § (7) bekezdés b) pontjára az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§. A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

2.§. E rendelet hatálya Sokorópátka Község Önkormányzatának közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

Értelmező rendelkezések

3.§. A rendelet alkalmazásában

a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.

b) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér.

c) haszonállat: sertés, juh, kecske.

d) egyéb kis haszonállat: baromfifélék, galamb, házinyúl.

e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény.

g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat.

h) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok.

II. fejezet

Az állattartás általános szabályai

4.§. (1) Sokorópátka község közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál - a szakhatóságok egyetértése esetén - az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők.

5.§. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

6.§. Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

III. fejezet

Az állatok tartása és elhelyezése

7.§. Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:

a) belterületi lakott családi házas övezet

b) külterületi övezet

8.§. A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén és annak 40 méteres körzetén belül saját szükségleten felül tilos haszonállatot tartani.

9. § (1) Belterületi lakott családi házas övezetben a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható.

A tartható állatszám maximum:

      • nagy haszonállat (ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér) együttesen 20 db

      • haszonállat (sertés, juh, kecske) együttesen 80 db

      • kis haszonállat (baromfi, házinyúl, galamb) együttesen 200 db

      • prémes állat 50 db

      • 2 db eb és

2 db macska, valamint ezek szaporulatai maximum

3 hónapos korukig, illetve az anyától való elválasztásukig.

10.§. Külterületen a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.

11.§. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni.

(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.

(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.

(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.

(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.

12.§. (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

13.§. (1) Belterületen a trágya- és trágyalétárolót födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

(2) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.

(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet.

(4) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.

(5) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

IV. fejezet

Az ebtartás szabályai

14.§. (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy a szomszédok nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja. Az ebet a nap minden szakában a kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon köteles tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy tartani.

15.§. (1) Az ebet közterületen - vezetésre alkalmas - pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni.

16.§. (1) Bekerítetlen, vagy hiányosan bekerített ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.

(2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, a kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.

(4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

(5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.

17.§. Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe,

b) üzletbe, vásár vagy piac területére, mezőgazdasági vagy élelmiszer üzembe,

c) nevelési-oktatási, egészségügyi-szociális, sport és kulturális létesítménybe

d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

e) a temető területére.

Eljárási szabályok

18.§. (1) Az eb-tartók a rendelet hatályba lépésétől számított 90 napon belül kötelesek olyan helyzetet teremteni, hogy a rendelet előírásainak megfeleljenek.

(2) E rendelet szabályainak megsértése esetén szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki e rendelet 4.§, 5.§, 6.§, 8.§, 9.§, 11-13.§-aiban, valamint 14-17.§-aiban foglalt rendelkezéseket megszegi.

Záró rendelkezések

19. § (1) E rendelet 2007. június 1-jén lép hatályba.

(2) Az állattartó az állattartást - ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett mértékben folytatja, - köteles e rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni.

Sokorópátka, 2007. május 18.

Mecséri Lajos

Vehrer Ferencné

polgármester

címzetes főjegyző

A rendeletet kihirdettem:

Sokorópátka, 2007. május 25.

Vehrer Ferencné

címzetes főjegyző

1. számú melléklet a 6/2007.(V.25.) rendelethez

Az állattartás céljára szóló létesítmény (istálló, trágyatároló)

védőtávolsága

I. Saját szükségletnek megfelelő mértékű állattartás

Lakó- és pihenőépülettől

Ásott kúttól

Fúrt kúttól

Csatlakozó vízvezetéktől, kerti csaptól

méter

méter

méter

méter

1.

Nagy haszonállat (ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér) együttesen:

2 db

10

15

5

3

2.

Haszonállat (sertés, juh, kecske) együttesen:

5 db

10

15

5

3

3.

Kis haszonállat (baromfi, házinyúl, galamb) együttesen:

30 db

10

15

5

3

II. Saját szükségletet meghaladó mértékű állattartás:

II

Lakó- és pihenőépülettől méter

1.

Nagy haszonállat (ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér)

együttesen max. 20 db tartható:

1 - 5 db

15

6 - 10 db

20

11 - 20 db

30

2.

Haszonállat (sertés, juh, kecske) együttesen max. 80 db tartható:

1 - 5 db

10

6 - 20 db

20

21 - 80 db

30

3.

Kis haszonállat (baromfi, házinyúl, galamb) együttesen max. 200 db

1 - 30 db

10

tartható:

31 - 100 db

20

101 - 150 db

30

150 - 200 db

35

5

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2020. február »
február
HKSzeCsPSzoV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
242526272829