Itt vagyunk: Főoldal Önkormányzat Archívum Hatályon kívül helyezett rendeletek 4/2003. ( IV.30.) számú rendelet a Képviselôtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 
Bekezdések

4/2003. ( IV.30.) számú rendelet a Képviselôtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

szmsz.DOC — Microsoft Word Document, 253Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Sokorópátka Község Önkormányzata Képviselô-testületének

4/2003. ( IV.30.) számú

r e n d e l e t e

a Képviselô-testület és szervei Szervezeti és Működési

Szabályzatáról

Sokorópátka község Önkormányzatának Képviselô-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait (a továbbiakban: Szabályzat) az alábbiak szerint alkotja meg:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

1. §

/1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

SOKORÓPÁTKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETE

(továbbiakban: képviselô-testület)

/2/ Az önkormányzat székhelye: Sokorópátka, Öreg utca 1. 9112

/3/ Működési területe: Sokorópátka község közigazgatási területe

/4/ A Képviselô-testület hivatalának neve:

Sokorópátka község Polgármesteri Hivatala

2. §

/1/ A képviselô-testület jelképeit, címereit és zászlaját külön rendeletben szabályozza.

/2/ A képviselô-testület, a polgármester, a jegyzô és polgármesteri hivatal hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következô felirat olvasható:

a./ Képviselô-testület Sokorópátka

b./ Sokorópátka Község Polgármestere

c./ Sokorópátka Község Jegyzôje

d./ Polgármesteri Hivatal Sokorópátka

/3/ A képviselô-testület pecsétjét kell használni:

- a képviselô-testület ülésén készített jegyzôkönyv hitelesítésére,

- a képviselô-testület által adományozott okleveleken,

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükrözô és rögzítô dokumentumokon.

3. §

/1/ A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A település ünnepei az általános iskola pedagógusaival és diákjaival közös szervezésben:

- Nemzeti ünnep: március 15.

- Szent István király ünnepe: augusztus 20.

- Október 23.

Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

4. §

/1/ A képviselô-testület hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn Dióspatony

(Szlovákia ) Önkormányzatával.

/2/ Külföldi önkormányzatokkal való együttműködésrôl szóló megállapodás a képviselô-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

/3/ A nemzetközi kapcsolat felvétele vagy megszüntetése tárgyában a képviselô-testület minôsített többségű döntése szükséges.

II. fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5. §

/1/ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

/2/ Az önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetôleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket.

6. §

Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

a./ képviselő-testülete, annak felhatalmazására

b./ bizottsága,

c./ a polgármester és

d./ a helyi népszavazás hozhat.

7. §

Feladatok és hatáskörök

/1/ A képviselô-testület saját feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködhet a megyei önkormányzattal.

A koordináció keretében közreműködik a megyei tervek, elképzelések kidolgozásában, egyeztetésében a helyi érdekek és elképzelések érvényesítése érdekében.

A kapcsolattartás a polgármester feladata.

/2/ Az önkormányzat tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének a közös önkormányzati érdekek együttes érvényesítése érdekében.

/3/ Az önkormányzat tagja:

a./ Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásának (Tét),

b./ Pannonhalma - Sokorói Térségfejlesztési Önkormányzati Társulásnak és a

c./ Győri Agglomerációs Városkörnyéki Fejlesztési Társulásnak.

A kapcsolattartás a polgármester feladata.

4./ Az önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszervezôdô közösségének tevékenységét, együttműködik közösségeikkel, különösen a Vöröskereszt Szervezettel, a Sportegyesülettel, a Sokorópátka Barátainak Köre Egyesülettel, a Dalárdával és a Nyugdíjas Klubbal.

8. §

Törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján Kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatáskörrel ruházhatja fel.

III. fejezet

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

Az önkormányzat feladata, hatásköre

9. §

/1/ Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

  • településfejlesztés és településrendezés,

  • épített és természeti környezet védelme,

  • lakásgazdálkodás,

  • vízrendezés, csapadékvíz elvezetés,

  • csatornázás,

  • köztemető fenntartása,

  • helyi közutak és közterületek fenntartása,

  • helyi tömegközlekedés,

  • köztisztaság, településtisztaság biztosítása,

  • gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól,

  • közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

  • gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, egészségügyi és szociális ellátásról, gyermek - és ifjúságvédelmi feladatokról,

  • közösségi tér biztosítása,

  • közművelődési, művészeti tevékenység és a sport támogatása,

  • az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése

/2/ Az önkormányzat köteles gondoskodni:

  • az egészséges ivóvíz ellátásról,

  • az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

  • az egészségügyi és szociális alapellátásról,

  • a közvilágításról,

  • helyi közutak fenntartásáról

  • köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését.

A képviselő-testület kötelezően ellátandó feladatairól - lehetőség szerint - önálló önkormányzati rendeletet alkot.

/3/ Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:

a./ ellátása nem sérti a község érdekeit,

b./ nem tartoznak más szervek kizárólagos feladat - és hatáskörébe,

c./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását,

d./ az ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben - fedezete biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

/4/ A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az önkormányzati rendeletalkotás,

  • az önkormányzat szervezetének kialakítása, és működtetésének meghatározása,

  • a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás visszavonásának joga,

  • a helyi népszavazás kiírása,

  • önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, díszpolgári cím adományozása, használatuk szabályozása,

  • hazai és külföldi önkormányzatokkal megállapodások megkötése,

  • gazdasági program megállapítása, döntés a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadásáról,

  • helyi adók megállapítása,

  • valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,

  • településrendezési terv jóváhagyása,

  • hitel felvétele értékhatár nélkül,

  • közösségi célú alapítvány létrehozása és alapítványi forrás átvétele, átadása,

  • önkormányzati társulások létrehozása, társuláshoz érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, kilépés,

  • intézmény és vállalat alapítása, megszüntetése,

  • közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása,

  • eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

  • állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,

  • amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,

  • vélemény nyilvánítás olyan ügyben, melyben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő.

/5/ A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladatokat a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

/6/ Az átruházott hatáskörökről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

/7/ A képviselő-testülettől kapott hatáskör tovább nem ruházható át. Az átruházott hatáskörök gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

/8/ A polgármester, valamint a bizottságok önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen, a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

/9/ A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a megyei bíróságtól lehet kérni. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

10. §

/1/ A képviselő-testület a megválasztott települési képviselőkből és a polgármesterből áll.

/2/ A képviselő-testület tagjainak a száma 8 fő / a polgármester és 7 fő települési képviselő/. A képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét a 2. számú melléklet tartalmazza.

/3/ A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes és rendkívüli ülés.

/4/ Alakuló ülést: a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Összehívásáról

a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, a polgármester eskütételéig vezeti az alakuló ülést.

Alakuló ülésen:

  • A választási bizottság elnöke beszámol a választás eredményéről és átadja a megbízólevelet a megválasztott polgármesternek és a települési képviselőknek.

  • A megválasztott polgármester és képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek, az eskütételről a polgármester és a képviselők esküokmányt írnak alá.

  • A polgármester javaslatára a képviselő-testület saját tagjai sorából - titkos szavazással - megválasztja az alpolgármestert.

  • A képviselő-testület dönt a polgármester illetményéről és az alpolgármester tiszteletdíjáról, valamint a megválasztott képviselők tiszteletdíjáról.

  • A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások és a vagyonnyilatkozat tételei kötelezettséggel járó feladatok lebonyolítására állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot választ.

/5/ Rendes testületi ülés összehívására a munkatervben foglaltaknak megfelelően, de legalább évente hat alkalommal pénteki napokon kerül sor.

A képviselő-testület üléseit a polgármesteri hivatalban tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett ülés is tartható.

/6/ Rendkívüli ülést a polgármester a képviselő-testület 1/4-ének (2 főnek), vagy bizottságának indítványára - az ügy fontosságára való tekintettel- a rendkívüli ülés összehívására okot adó tárgysorozat megjelölésével 24 órán belül is összehívhat bármilyen értesítési mód útján.

/7/ Közmeghallgatás: A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatással egybekötött ülést tart, helye: közművelődési intézmény: Sokorópátka, Öreg utca 49.

11. §

/1/ A képviselő-testület ülését az ülés helyének, idejének, kezdési időpontjának és a napirend tárgyának, előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval a polgármester hívja össze.

/2/ A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon is meghívható.

A meghívóhoz csatolni kell az e rendelet 15. § szerinti írásbeli előterjesztéseket.

/3/ A képviselő-testület összehívását indítványozhatja:

a./ Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője,

b./ népi kezdeményezés.

/4/ A képviselő-testület ülésének időpontjáról és tárgyáról a község lakosságát a Polgármesteri Hivatal és a község hirdetőtábláin keresztül a meghívó kifüggesztésével kell értesíteni.

/5/ A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a Polgármesteri Hivatal és a község hirdetőtábláin nyilvánosságra kell hozni.

/6/ A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

  • a község önkormányzatának képviselőit,

  • a jegyzőt,

  • a napirend előadóját,

  • intézmények vezetőit.

A képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve

12. §

/1/ A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

/2/ A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

A munkaterv elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a jegyző közreműködésével a polgármester gondoskodik.

/3/ A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

  • a képviselő-testület tagjaitól,

  • a jegyzőtől,

  • az intézmények vezetőitől

A beérkezett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv összeállításakor nem vették figyelembe.

/4/ A munkatervnek tartalmaznia kell:

  • a testületi ülések tervezett időpontját,

  • a napirendek címét, előadóját,

  • a közmeghallgatást is igénylő napirendeket.

/5/ A munkatervet minden év január 31-éig fogadja el a képviselő-testület.

A képviselő-testületi ülések nyilvánossága, zárt ülés

13. §

/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság - nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat, a tanácskozást nem zavarhatja, nem rendelkezik tanácskozási és szavazati joggal. Az ülés idején tartózkodni köteles bármilyen megnyilvánulástól.

Az ülést vezető elnök hozzájárulásával a hallgatóság kérdést intézhet, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat.

/2/ A képviselő-testület:

a./ zárt ülést tart:

- választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett személy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

  • önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor

  • vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

b./ zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

c./ zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érin-

tett, és szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása.

d./ zárt ülésen hozott közérdekű határozatot a levezető elnök nyilvános ülésen kihirdeti.

e./ zárt ülésen készült jegyzőkönyvbe csak a zárt ülés résztvevői, valamennyi képviselő, napirend előadója, továbbá a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos megbízottja tekinthet bele.

/3/ Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester és jegyző adhat a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.

Az ülésvezetés szabályai

14. §

/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

Akadályoztatásnak minősül az is, ha a polgármestert a döntésből kizárták.

/2/ A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós

akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület összehívását és az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

/3/ A polgármester munkáját a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal a jegyző segíti.

/4/ A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a./ megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ-ben foglaltak szerint hívták össze,

b./ megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a testületi ülés határozatképességét,

számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselő-testületi tagokat,

az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,

c./ jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, az

előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két testületi

ülés között történt fontosabb eseményekről,

d./ ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat,

e./ előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirendről a testület határoz,

f./ javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását,

g./ a napirend tárgyalása során megadja a szót, illetve megvonja, felszólít a tárgyra

térésre, az ülést félbeszakítja, a napirendi pont tárgyalását elnapolja,

h./ napirendi pontonként megnyitja, lezárja és összefoglalja a vitát,

i./ napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti

a határozatokat,

j./ biztosítja a képviselők interpellációs és felvilágosítás kérési jogát,

k./ berekeszti az ülést.

A tanácskozás rendjének fenntartása

/5/ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során:

a./ figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz

nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvon-

hatja tőle a szót,

b./ rendre utasítja azt, aki a képviselőkhöz méltatlan magatartást tanúsít,

c./ rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító

- nem képviselő - jelenlévőket.

/6/ A polgármesternek a rend fenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni,

azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem szabad.

Az előterjesztés

15. §

/1/ A képviselő-testület tárgyalási anyagaként szóbeli és írásbeli előterjesztések szolgál-

nak. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak közvetlen az ülés előtti kiosztását.

/2/ Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni a képviselő-testület kizárólagos hatás-

körébe tartozó ügyek tárgyalásakor. A kizárólagos hatásköröket a 9. § /4/ bekezdése tartalmazza.

/3/ Az előterjesztés főbb elemei:

  • a tárgyalandó témakör rövid, tartalmas, összefogott, összefüggéseit kiemelő bemutatása,

  • a testületi szerv korábbi döntésének, állásfoglalásának, az ügy egyéb előzményeinek ismertetése,

  • több döntési változat esetén az egyes döntések mellett és ellen szóló érvek kifejtése, a döntés várható hatásának bemutatása.

Sürgősségi indítvány

16. §

Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel.

A képviselő-testület a polgármester javaslatára, egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

A napirend vitája

17. §

/1/ A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

  • az előadó ismerteti az előterjesztést, illetve az írásos napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

  • az előadóhoz a testület tagjai, tanácskozási joggal rendelkező résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre a vitát megelőzően az előadó köteles választ adni.

/2/ A felszólalásokra a jelentkezők sorrendjében kerül sor.

A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására, a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet, ami felett a testület vita nélkül, egyszeri szótöbbséggel határoz.

/3/ Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető elnöknél bármely képviselő kérhet

engedélyt.

A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

/4/ Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

/5/ A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a határozat-

hozatal előtt a jegyzőnek kell átadni a szót, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

/6/ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

Először a módosító, kiegészítő indítványokról döntenek - az elhangzás sorrendjében - majd a határozati javaslatról.

Döntéshozatal

18. §

/1/ Szavazás:

A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

A képviselők kötelesek bejelenteni a személyes érintettséget.

A kizárásról az érintett, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, a szavazás formája kézfelemelés.

/2/ Minősített többség:

Ezen döntéshozatali módnál a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

Minősített többség szükséges:

  • vagyonával való rendelkezés során,

  • képviselő-testület tagjának a döntéshozatalból való kizárása,

  • rendelet-alkotáshoz,

  • törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén,

  • társulás létrehozásakor, társuláshoz való csatlakozáskor,

  • megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,

  • intézmény alapításakor,

  • szervezetének kialakítása, működésének meghatározása,

  • polgármester tisztségének megszűnését kérő kereset benyújtásához,

  • képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlatásának kimondásakor.

/3/ Titkos szavazás:

A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Ötv. 12. § /4/ bekezdésében foglalt esetekben.

Titkos szavazást tarthat mindazokban az esetekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

  • a szavazás helyét, napját, kezdetét, végét,

  • a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét,

  • a szavazás során felmerülő körülményeket,

  • a szavazás eredményét.

/4/ Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt:

  • törvény előírja,

  • a képviselő-testület egyharmada indítványozza.

Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.

a./ Név szerinti szavazás lebonyolítása:

Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A jelenlévő tagok nevük olvasása esetén "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavazhatnak.

b./ A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

/5/ A szavazatok összeszámlálásáról az ülést levezető elnök gondoskodik.

Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni.

Interpelláció, kérdés

19. §

/1/ A képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a

jegyzőhöz, a bizottság elnökeihez interpellációt, kérdést terjeszthetnek elő.

/2/ Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat

hatásköreinek ellátásával, szervezési- és ellátási feladataival, illetve az önkormányzat irányítása, felügyelete alatt álló intézményekkel.

/3/ Az interpellációt a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után lehet beterjeszteni, amelyre az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül kell választ adni az interpellálónak, a válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni.

Ilyenkor a válaszadás elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt erről a képviselő-testület.

Ha a válaszadás vizsgálatot igényel, akkor az interpelláció kivizsgálásába be kell vonni az indítványtevőt is. A vizsgálat lefolytatásával a képviselő-testület megbízhatja a tisztségviselőket.

/4/ Kérdés minden olyan önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, műkö-

dési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalma közé.

/5/ A megkérdezett a képviselő-testület ülésén köteles választ adni, válaszának elfogadá-

sáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

Kérdés és arra adott válasz esetében határozat-hozatalra nem kerül sor.

A jegyzőkönyv

20. §

/1/ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.

/2/ Jegyzőkönyv készítésekor mindazokat a tartalmi és formai szempontokat érvénye-

síteni kell, amelyek hitelesen visszaadják az ülésen történteket, és bizonyítják, hogy az ülésen eleget tettek a törvényességi követelményeknek.

/3/ A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A jegyzőkönyv két példányban készül.

/4/ A jegyzőkönyv tartalmazza:

a./ az ülés idejét, helyét, kezdési és befejezési időpontját,

b./ a megjelent és távol maradt képviselők, a tanácskozási joggal részt vevők és

meghívottak nevét, az érdeklődők számát,

c./ a határozatképességet, az ülés megnyitását,

d./ az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontok előterjesztőinek megjelölését,

e./ napirendi pontonként szóbeli kiegészítést, a kérdések, hozzászólások, válaszok

tömör megfogalmazását, a tanácskozás lényegét, a határozathozatal módját és számszerű eredményét, a határozat szó szerinti szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt.

f./ a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket, az elhangzott képviselői

kérdéseket és az arra adott választ, a polgármester esetleges intézkedéseit.

/5/ A jegyzőkönyv mindkét példányának mellékletét képezi:

a./ a meghívó

b./ a tárgyalásra került írásos előterjesztés (mellékletekkel együtt),

c./ az elfogadott rendeletek

/6/ A jegyzőkönyvet a polgármester (a képviselő-testület ülését levezető alpolgármester)

és a jegyző írja alá.

/7/ A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a

Közigazgatási Hivatalnak.

/8/ A jegyző biztosítja, hogy az előző képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmát a képviselő-testület a következő ülésen megismerje. Ennek alapján az érintett képviselő kérheti a jegyzőkönyv esetleges kiigazítását.

/9/ A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. A jegyző-

könyveket évente be kell köttetni és az irattárban kell elhelyezni.

/10/ A jegyzőkönyveket ügyfélfogadási időben - zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - a polgárok a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

V. fejezet

Az önkormányzat rendelkezései

21. §

/1/ A képviselő-testület döntései:

a./ képviselő-testületi rendelet,

b./ képviselő-testületi határozat.

/2/ A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől

kezdődően folyamatos sorszámmal, évszám megjelölésével kell ellátni a következők szerint:

a./ A képviselő-testület rendeletének jelzése:

Sokorópátka község Önkormányzata Képviselő-testületének

........../...........év (.......hó......nap) rendelete.

A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

A megjelölés magába foglalja az önkormányzat megnevezését, a rendelet számát, elnevezését és címét.

b./ A képviselő-testület határozatának jelzése.

Sokorópátka község Önkormányzata Képviselő-testületének

......../………..év (..…..hó…...nap) számú határozata.

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

/3/ A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól a Polgármesteri Hivatal nyilván-

tartást vezet.

/4/ A képviselő-testület határozatát - a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül -

meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, a végrehajtásban érintett személyeknek, szerveknek és képviselőknek.

A végrehajtásért a jegyző a felelős.

Az önkormányzat rendelet alkotása

22. §

/1/ A képviselő-testület - az Ötv. 16. § /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján -

a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására a feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben önkormányzati rendeletet alkot.

/2/ Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

a./ a szervezeti és működési szabályzatról

b./ a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének

megállapításáról,

c./ a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés feltéte-

leinek meghatározásáról,

d./ az önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítésé-

ről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetve hasznosításáról,

e./ települési képviselőknek a törvény keretei között tiszteletdíj megállapításáról.

/3/ A képviselő-testület rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a./ polgármester, alpolgármester

b./ a képviselő-testület bizottságai,

c./ képviselők,

d./ jegyző

/4/ A képviselő-testület elhatározhatja rendelet kétfordulós tárgyalását.

/5/ A képviselő-testület által alkotott rendelet Sokorópátka község illetékességi területén

mindenkire kötelező.

Rendelet-tervezet előkészítése

23. §

A rendelet-tervezet előkészítéséért a jegyző a felelős, akinek a teendői:

a./ Minden olyan tevékenység elvégzése és elvégeztetése, amely biztosítja, hogy a

testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön,

b./ A közreműködők között a munka felosztása,

c./ Gondoskodás az egyeztetésről,

d./ Az adminisztrációs munka megszervezése,

e./ A tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

/1/ A tervezet előkészítésében a jegyző szükség szerint szakértőket vonhat be, a

feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot is alapíthat.

/2/ A lakosság széles körét érintő rendeletek tervezetét legalább 5 napig közszemlére

kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon

tájékoztatni kell.

A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

24. §

/1/ Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet

indoklással együtt a képviselő-testület elé terjesztik.

/2/ A képviselő-testület a részletes tárgyalás során részletenként /§-onként/, a költség-

vetésről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet pedig fejezetenként tárgyalja.

/3/ Az önkormányzati rendelet elfogadásához minősített többség /a megválasztott képviselők több mint a felének/, 5 főnek egybehangzó szavazata szükséges.

A rendelet közzététele, kihirdetése

25. §

/1/ A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

/2/ A képviselő-testület rendeletét a polgármester és a jegyző írja alá.

/3/ A képviselő-testület rendeletét meg kell küldeni a képviselőknek.

/4/ A rendeletet a jegyző az ülést követő 30 napon belül köteles kihirdetni.

Kihirdetés: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történik, melynek megtörténtét

rá kell vezetni az irattári példányra.

/5/ A kihirdetés tényéről tájékoztatni kell a lakosságot hirdetőtáblán.

/6/ A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az érintett személyek, szervek tudomást

szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

/7/ A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek folyamatos karbantartásáról.

Ennek érdekében kezdeményezi a rendeletek módosítását illetve hatályon kívül

helyezését.

VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

26. §

/1/ A képviselő-testület a döntések előkészítésére, véleményezésére illetve a döntések

végrehajtásának összehangolására, ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot

hoz létre.

/2/ A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a./ Ügyrendi Bizottság: 3 fő

b./ Szociális Bizottság: 5 fő

/3/ A bizottságok összetételét a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza, feladat - és

hatáskörét a Szabályzat 1-2 függeléke tartalmazza.

/4/ Csak képviselő tagja lehet az Ügyrendi Bizottságnak.

/5/ Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálata, nyilvántartása és ellenőrzése.

/6/ A polgármester, alpolgármester, Polgármesteri Hivatal dolgozója sem elnöke, sem tagja nem lehet bizottságnak.

A bizottság elnöke és tagjainak több mint a fele csak települési képviselő lehet.

/7/ A bizottság tagjainak megválasztásához, felmentéséhez, visszahívásához minősített

többség szükséges.

/8/ A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

/9/ A bizottságok a belső működési szabályaikat az Ötv. és az SZMSZ keretei között

maguk állapítják meg.

/10/ A képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok megoldására ideiglenes

bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes teendőit a képviselő-

testület annak megalakításakor határozza meg.

Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók.

A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

/11/ A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

VII. fejezet

A települési képviselő jogállása

27. §

/1/ A képviselőt megilletik az önkormányzati törvényben és a szabályzatban foglalt jogok, és terhelik a kötelezettségek.

A települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

/2/ A települési képviselő jogai:

  • részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, a döntésben, a végrehajtás szervezésében, ellenőrzésében,

  • megbízás alapján képviselheti a testületet,

  • A Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

  • közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a Polgármesteri Hivatal érintett köztisztviselője 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

/3/ A települési képviselő főbb kötelezettségei:

  • a képviselő köteles a képviselő-testületi ülésén megjelenni, annak munkájában tevékenyen részt venni. Akadályoztatása esetén távolmaradását előzetesen a polgármesternek bejelenteni,

  • felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

  • köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati titkot, valamint köteles megtartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló szabályokat,

  • kapcsolattartás a választópolgárokkal illetve különböző lakossági közösségekkel,

  • köteles a személyes érintettséget a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot bejelentenie.

A polgármester

28. §

/1/ A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő, a helyi önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

/2/A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a határozatképesség, döntéshozatal szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

Megválasztását követően /az alakuló ülésen/ esküt tesz a képviselők előtt.

/3/ A polgármester munkabérét az ügyrendi bizottság javaslatára a képviselő-testület

határozza meg jogszabályi keretek között.

A munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja

/4/ A képviselő-testület a polgármester részére költségtérítést állapít meg,

melynek mértékét külön határozza meg.

/5/ A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint

felelős.

A polgármester a vele szemben felmerülő személyes érintettséget 8 napon belül, illetve a képviselő-testületi döntés esetén azonnal köteles bejelenteni a testületnek.

/6/ A képviselő-testület tagja fegyelmi eljárást kezdeményezhet a polgármesterrel

szemben, ennek elrendeléséhez minősített többség, legalább 5 képviselő igen szavazata szükséges.

29. §

/1/ A polgármester fő feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a./ képviseli az önkormányzatot,

b./ összehívja és vezeti a testületi ülést,

c./ szervezi a településfejlesztést,

d./ biztosítja a testület demokratikus működését, a széleskörű nyilvánosságot,

e./ támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,

f./ felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,

g./ gondoskodik a képviselők tájékoztatásáról.

/2/ A polgármesternek a bizottságokkal összefüggő főbb feladatai:

a./ indítványozhatja a bizottság összehívását,

b./ felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha annak tartalma ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület következő ülésén határoz.

/3/ A Polgármesteri Hivatallal kapcsolatos jogosítványai:

a./ a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva

irányítja a hivatalt,

b./ dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben,

egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

c./ szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

d./ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az intézményvezetők

tekintetében,

e./ egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, felmentés

esetén.

Az alpolgármester

30. §

/1/ A képviselő-testület - saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

/2/ Az alpolgármesterre irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

/3/ A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat /pl: testületi ülés összehívása/ az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.

Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyen hatásköröket sem a képviselő-testület, sem pedig a polgármester nem ruházhat át.

A jegyző

31. §

/1/ A képviselő-testület - pályázat alapján - a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény-

ben meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

/2/ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Felelős a hivatali munka szakszerű-

ségéért, jogszerűségéért.

Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ebben a körben:

a./ előkészíti a képviselő-testület ülését, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b./ ellátja a testületek, bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos

feladatokat,

c./ tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,

d./ törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az észrevételek vitájában,

köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek,

ha a döntésnél jogszabálysértést észlel,

e./ gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és azt a polgármester-

rel együtt aláírja, amelyet 15 napon belül megküld a megyei Közigazgatási Hivatalnak,

f./ rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, a bizottságot az önkormányzat

munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

/3/ A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

/4/ A jegyző főbb feladatai:

a./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b./ ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, és a hatósági hatás-

köröket,

c./ dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,

d./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e./ szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját,

f./ gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztvi-

selői tekintetében.

/5/ A képviselő-testület aljegyzőt nem nevez ki.

/6/ A jegyző helyettesítése:

- 30 napnál rövidebb akadályoztatás esetén az igazgatási előadó,

- 30 napon túl Ravazd község jegyzője helyettesíti.

VIII. fejezet

A polgármesteri hivatal

32. §

/1/ A képviselő-testület az Ötv. 38. § alapján egységes hivatalt hoz létre az önkormány-

zat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

/2/ A polgármesteri hivatal jogi személy.

/3/ A polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a

polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

/4/ A képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos megnevezése:

Polgármesteri Hivatal Sokorópátka (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

Címe: Sokorópátka, Öreg utca 1. 9112

/5/ A hivatal dolgozóinak munkarendje 40 óra, mely tartalmazza a napi 30 perces munkaközi szünetet.

A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal ügyrendjét, ügyfélfogadási idejét a 4. számú mellékletben állapítja meg.

/6/ A Polgármesteri Hivatal dolgozóját tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok

tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és A személyes adatok védelméről szóló 1993. évi LXIII. törvénynek, a magántitkokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettséget befolyásolja.

A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak titoktartási kötelezettsége munkaviszonyuk megszűnése után is fennmarad.

/7/ A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkaköröket e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

IX. fejezet

A társulások

33. §

/1/ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és

észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

/2/ A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja

a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amely céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.

/3/ A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési

megállapodások a Szabályzat 6. számú mellékletét képezik.

X. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

34. §

A képviselő-testület helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről külön önkormányzati rendeletet alkot.

XI. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Közmeghallgatás

35. §

/1/ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meg-

hirdetett közmeghallgatást tart.

/2/ A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi

szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

/3/ Állandó jellegű közmeghallgatási napirend:

a./ a következő évi költségvetés elkészítése,

b./ településrendezési terv jóváhagyásának elkészítése.

/4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

/5/ A közmeghallgatás helyéről a 10. § /7/ bekezdése rendelkezik.

/6/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a

képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról, a megyei Közigazgatási Hivatalhoz való megküldéséről a jegyző gondoskodik.

Falugyűlés

36. §

/1/ A képviselő-testület a lakosság közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések elő-

készítése, a lakosság véleményének megismerése érdekében falugyűlést tart.

/2/ A képviselő-testület esetenként határozza meg a falugyűlések napirendjét.

37. §

/1/ A közmeghallgatás idejét, tárgyát, a falugyűlésről szóló meghívót ki kell függesz-

teni a Polgármesteri Hivatal és a község hirdetőtábláira a közmeghallgatás

és falugyűlés előtt 5 nappal.

Ezen kívül minden családnak meghívót kell küldeni.

/2/ A falugyűlésről a jegyző jegyzőkönyvet készít, melyet a polgármesterrel együtt aláír.

XII. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

38. §

/1/ Az önkormányzat vagyonával kapcsolatban a tulajdonosi jogokat a képviselő-

testület gyakorolja.

/2/ A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonáról, vagyonával történő gazdálkodás

szabályairól külön rendeletet alkot.

Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a./ a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b./ a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, és azokat a feltételeket,

amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakról való rendelkezés során.

/3/ A képviselő-testület gazdálkodása az államháztartási rendszer része. A képviselő-

testület a helyi önkormányzatokról szóló törvény, és az államháztartásról szóló törvény keretei közt gazdálkodik.

/4/ A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

/5/ A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a./ az első forduló: A költségvetési koncepciót a költségvetési szervek tervezésének,

gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló rendelet alapján kell összeállítani.

A koncepció főbb elemei:

- a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figye-

lembevétele,

- az önkormányzat részére kötelezően előírt és a szabadon felvállalható feladatok

körültekintő és alapos elemzése,

- a bevételi források, kiadási szükségletek, gazdaságos és célszerű megoldásainak

meghatározása,

- igények és célkitűzések egyeztetése,

- szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása.

b./ a második fordulóban a jegyző a költségvetési törvény elfogadását követően,

annak előírásai alapján állítja össze a rendelet-tervezetet:

- a jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési intézmények vezetői-

vel egyezteti,

- közmeghallgatást követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési

rendelet tervezetét a polgármester előterjesztésében.

/6/ A képviselő-testület felelős az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért,

a polgármester pedig a gazdálkodás szabályszerűségéért.

/7/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

E körben különösen:

a./ jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót,

a költségvetési beszámolót, megküldi a TÁH részére,

b./ beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c./ gyakorolja az önkormányzat által működtetett intézmények tekintetében a

bérgazdálkodási jogkört,

d./ gondoskodik az önkormányzatok által létrehozott és működtetett intézmények

pénzellátásáról,

e./ biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének sza-

bályszerű vezetését, ezen belül a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja saját számlarendjét,

f./ biztosítja az önkormányzati ingatlan-nyilvántartási kataszter vezetését,

g./ az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten, valamint a

házipénztáron keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak

és az önkormányzat intézményi - működési kiadásainak kiegyenlítéséről,

illetőleg teljesítéséről.

/8/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Saját intézménye pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el a Polgármesteri Hivatal útján.

A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

/9/ A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. számú melléklete tartalmazza az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kiegészítő tevékenységet,

az alaptevékenység forrásait, feladatmutatóit,

a feladatellátás rendjének szabályzatát.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

39. §

/1/ Ez a Szabályzat 2003. május 1-jén lép hatályba.

/2/ A Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek a folyamatos vezetéséről a jegyző

gondoskodik.

/3/ Jelen Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg Sokorópátka község Önkormányzat

Képviselő-testületének 6/1999.(IV.28.) számú, valamint az azt módosító 9/2001.(X.3.), 7/2002.(VIII.30.) és a 12/2002.(X.30.) számú rendeletek hatályukat vesztik.

Sokorópátka, 2003. április 15.

Mecséri Lajos Vehrer Ferencné

polgármester jegyző

A rendeletet kihirdettük:

Sokorópátka, 2003. április 30.

Vehrer Ferencné

jegyző

T a r t a l o m j e g y z é k

oldal

I.

Általános rendelkezések

1.

Az önkormányzat és jelképei

1.

Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

2.

II.

A helyi önkormányzás általános szabályai

2.

Feladatok és hatáskörök

3.

III.

Települési önkormányzat

4.

Az önkormányzat feladata, hatásköre

4.

IV.

A képviselő-testület működése

6.

A képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve

7.

A képviselő-testületi ülések nyilvánossága, zárt ülés

8.

Az ülésvezetés szabályai

9.

A tanácskozás rendjének fenntartása

9.

Az előterjesztés

10.

Sürgősségi indítvány

10.

A napirend vitája

10.

Döntéshozatal

11.

Interpelláció, kérdés

12.

A jegyzőkönyv

13.

V.

Az önkormányzat rendelkezései

14.

Az önkormányzat rendelet alkotása

15.

Rendelet-tervezet előkészítése

15.

A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

16.

A rendelet közzététele, kihirdetése

16.

VI.

A képviselő-testület bizottságai

17.

VII.

A települési képviselő jogállása

18.

A polgármester

18.

Az alpolgármester

19.

A jegyző

20.

VIII.

A polgármesteri hivatal

21.

IX.

A társulások

22.

X.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

22.

XI.

Lakossági fórumok

22.

Közmeghallgatás

22.

Falugyűlés

23.

XII.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

23.

XIII.

Záró rendelkezések

25.

1. számú melléklet - A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök 27.

2. számú melléklet - A képviselő-testület tagjainak névsora és lakcíme 28.

3. számú melléklet - A bizottságok összetétele 29.

4. számú melléklet - A Polgármesteri Hivatal ügyrendje, ügyfélfogadási ideje 30.

5. számú melléklet - Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkakörök 31.

6. számú melléklet - Megállapodás oktatási - nevelési feladatokat ellátó intézményi társulásról, 32.

- Megállapodás Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátására 35.

7. számú melléklet - Önkormányzati feladat ellátás rendjének szabályozása 40.

1. számú függelék - Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre 78.

2. számú függelék - A Szociális Bizottság feladata és hatásköre 79.

3. számú függelék - Sokorópátka Község Önkormányzatának Ügyiratkezelési Szabályzata 80.

1. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

1./ Sokorópátka községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1993.(IV.26.) számú

rendelete az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról:

4. § /4/ bekezdése munkanélküliek jövedelempótló támogatása

28. § /2/ bekezdése szakosított ellátási kérelmek elbírálása

2./ 2/1994.(I.31.) számú rendelet az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról

szóló 3/1993.(IV.26.) módosításáról szóló rendelet 3. § temetési segély elbírálása.

3./ 6/1994.(VI.20.) számú rendelet az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról

szóló 3/1993.(IV.26.) számú rendelet módosításáról:

2. § - Házi segítségnyújtás, szociális étkezési kérelmek elbírálása

  • gyermekek napközbeni ellátása

  • étkezési személyi térítési díj kedvezmények elbírálása

4./ Sokorópátka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/1997.(XII.20.) számú rendelete az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról:

3. § (1) - (2) bekezdése rendszeres gyermekvédelmi támogatás

2. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A képviselő-testület tagjainak névsora és lakcíme:

1.

Mecséri Lajos

polgármester

Sokorópátka,

Öreg utca 73.

2.

Czibulya Balázs

képviselő

Sokorópátka

Öreg utca 65.

3.

Inotayné Pécsi Mária

képviselő

Sokorópátka,

Kossuth L. u.63.

4.

Laczó Tibor

képviselő

Sokorópátka,

Kossuth L. u.13.

5.

Pécsi István

képviselő

Sokorópátka,

Rákóczi F. u. 46.

6.

Szabó Viktor

képviselő

Sokorópátka,

Petőfi S. u. 2.

7.

Szakács Sándor

képviselő

Sokorópátka,

Petőfi S. u. 23.

8.

Tóth István

képviselő

Sokorópátka,

Öreg utca 27.

3. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A bizottságok összetétele

Ügyrendi Bizottság:

1.

Szakács Sándor

elnök, képviselő

2.

Czibulya Balázs

tag, képviselő

3.

Pécsi István

tag, képviselő

Szociális Bizottság:

1.

Inotayné Pécsi Mária

elnök

képviselő

2.

Szabó Viktor

tag

képviselő

3.

Laczó Tibor

tag

képviselő

4.

Szakácsné Szabó Zsuzsanna

tag

Sokorópátka, Petőfi u. 23.

5.

Mecséri Lajosné

tag

Sokorópátka, Öreg u. 73.

4. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

A Polgármesteri Hivatal ügyrendje, ügyfélfogadási ideje:

Ügyfélfogadás:

hétfő, kedd, csütörtök

8-16

szerda

8-18

péntek

8-12

A jegyző fogadóórája:

szerda

8-18

5. számú melléklet a Szervezeti és Működési Szabályzathoz

Sokorópátka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2003.(IV.30.) számú rendelete

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkakörök a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. § (8) bekezdése alapján:

A kötelezettséget megállapító jogszabály

Munkakör

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség gyakorisága

Ktv. 22/A. § (8) d,

jegyző

2 év

Ktv. 22/A. § (8) e,

igazgatási előadó

2 év

Ktv. 22/A. § (8) g,

gazdálkodási előadó

2 év

Ktv. 22/A. § (8) g,

adóügyi előadó

2 év

A Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú függeléke

Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre

A képviselő-testület 1 elnökből és 2 tagból álló Ügyrendi Bizottságot választ. Az elnök és a tagok csak települési képviselők lehetnek.

Feladata, hatásköre:

1./ A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós

akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület összehívását, az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

2./ Javaslatot tesz a polgármester illetményére, jutalmára.

Lefolytatja a polgármester ellen irányuló fegyelmi eljárást.

/3/ Lebonyolítja a képviselő-testület titkos szavazását.

/4/ Ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

A Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú függeléke

A Szociális Bizottság feladata és hatásköre

A képviselő-testület 1 elnökből és 4 tagból álló Szociális Bizottságot választ. Az elnök és legalább 2 tag települési képviselő lehet.

Feladata, hatásköre:

1./ A szociális törvény hatálya alá tartozó ügyekben előkészítő, véleményező, javaslat-

tevő és ellenőrző szerepet tölt be.

2./ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. ha-

tálya alá tartozó ügyekben előkészítő, véleményező, javaslattevő szerepet tölt be.

Szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

33

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2020. január »
január
HKSzeCsPSzoV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031