Itt vagyunk: Főoldal Önkormányzat Archívum Hatályon kívül helyezett rendeletek 3/2006. (III.28.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról
Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 
Bekezdések

3/2006. (III.28.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról

szocre06.doc — Microsoft Word Document, 128Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Sokorópátka Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

3/2006. (III.28.) rendelete

a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról

Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) és (3) bekezdéseiben, a 37/D. § (2) és (5) bekezdéseiben, 38. § (1) és (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. §-ában, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (2) bekezdésében, a 61. §, valamint a 92. § (1) (2) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja, hogy meghatározza Sokorópátka Község Önkormányzata Képviselő-testület által biztosított - a szociális igazgatásról és szociális ellátottságról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) szabályozott - pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről, valamint igénybevétel módjáról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet területi hatálya kiterjed Sokorópátka község közigazgatási területére

(2) A rendelet személyi hatályát a Sztv. 3, 6. és 7. §-ai határozzák meg.

II. FEJEZET

Pénzbeni ellátások

Időskorúak járadéka

(Sztv. 32/B-D §-hoz)

3. § Az időskorúak járadékának megállapítása az Sztv. 32/B-E. §-aiban meghatározottak szerint történik.

Rendszeres szociális segély

(Sztv. 37/D. § (2) és (5) bekezdéseihez)

Együttműködésre kijelölt szerv

4. § A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködésre kötelezhető a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ Győri Kirendeltségével és a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményével (továbbiakban családsegítő szolgálat).

A beilleszkedést segítő programok típusai

5. § (1) A családsegítő szolgálat által szervezett programok az életmód és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak. Az erre irányuló együttműködést akkor kell az ellátásban részesülő számára előírni, ha körülményei alapján feltételezhető, hogy a kialakult helyzet életmódjára, életvezetési szokásaira, mentális magatartására vezethető vissza.

(2) A munkaügyi központ által az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a szervezett programok tartalmát, követelményrendszerét a munkaügyi központ területileg illetékes kirendeltsége határozza meg.

Együttműködési eljárás szabályok,

együttműködési kötelezettség megszegésének esetei, következményei

6. § (1) A kérelmezőt -kérelme elbírálását megelőzően- tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

(2) A rendszeres szociális segély jogosultja az együttműködés keretében nyilvántartásba veteti magát az együttműködésre kijelölt szervnél és a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik.

(3) A beilleszkedést segítő program az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra terjed ki.

(4) Amennyiben a segélyt megállapító határozat az 5. § szerinti együttműködési kötelezettséget ír elő, az ellátásban részesülő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles az együttműködésre kijelölt szervnél személyesen megjelenni nyilvántartásba vétel céljából és köteles azzal megállapodást kötni.

A családsegítő szolgálattal való együttműködés esetén a sokorópátkai ügyfélfogadási helyet kell érteni.

Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell a következőket:

  1. a programról szóló értesítés módját;

  2. a részvételben történő akadályoztatás esetén a távolmaradás kimenetelének módját és határidejét;

  3. a részvétel elmulasztásának jogkövetkezményei.

(5) Az együttműködésre kijelölt szerv részére a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot meg kell küldeni.

(6) Az együttműködésre kijelölt szerv a programban való részvételről, illetőleg annak elmulasztásáról tájékoztatja az eljáró hatóságot.

(7) Az eljáró hatóság határidő tűzésével felszólítja a segélyezettet kötelezettsége teljesítésére.

7. § (1) Amennyiben a segély jogosultja a felszólítás ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, az a jogosultság megszűnését vonja maga után.

(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély iránti kérelmét el kell utasítani, illetőleg a segély folyósítását meg kell szüntetni ha az 5. § szerinti együttműködési kötelezettséget nem vállalja, vagy együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, s annak elmulasztását felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem menti ki.

Lakásfenntartási támogatás

(Sztv. 38. § (1)-(9) bekezdéseihez

8. § (1) A Képviselő-testület az Sztv. 38. § (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív lakásfenntartási támogatást az Sztv. 38-39. §§-ra figyelemmel állapítja meg.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja, figyelembe véve az Sztv. 38. és 39. §-át.

(3) Helyi lakásfenntartási támogatásban az a személy, illetve család részesíthető, akire nézve a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) a háztartásban az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öreg­ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: öny.) 200 %-át,

b) a lakásfenntartás havi költségei meghaladják a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át.

(4) A lakásfenntartás indokolt költségeinél a helyi lakásfenntartási támogatás esetén az alábbi kifizetések vehetők számításba:

a) lakbér vagy albérleti díj,

b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,

c) tüzelőanyag költsége,

d) közös költség,

e) csatornahasználati díj,

f) szemétszállítás költségei,

g) villanyáram költsége

h) vízfogyasztás költsége

i) gázfogyasztás költsége.

(5) A lakásfenntartási költségeket a támogatást igénylő nevére kiállított tárgyhavi, vagy a tárgyhót megelőző számlával, átutalási postautalvánnyal, a lakáscélú pénzintézeti kölcsönt pénzintézeti igazolással, a lakbér, albérleti díj havi összegét bérleti szerződéssel kell alátámasztani.

(6) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik, legfeljebb 2 szobás,

b) ha a háztartásban kettő-négy személy lakik, legfeljebb 3 szobás,

c) ha a háztartásban öt vagy ennél több személy lakik, legfeljebb 20 m2/fő,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A támogatás a költségvetési év végéig állapítható meg, összege havi 2.500,-Ft.

(9) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható, összege a kérelem benyújtásának hónapjában

a) teljes összegű, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be,

b) a teljes összeg 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyúj­tották be.

A kérelem elbírálása a kérelem benyújtását követő képviselő-testületi ülésen történik.

Ápolási díj

(Sztv. 40-44. §§-hoz)

9. § (1) Az alanyi jogon járó ápolási díj megállapítása az Sztv. 40-44.§-ai alapján történik.

(2) A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozásáért, ápolásáért járó ápolási díj megállapítása az Sztv. 43/A. §-a alapján, az ápolási díj havi összege az Sztv. 44. §-a alapján történik.

(3) A Képviselő - testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A méltányossági ápolási díj megállapításának nem feltétele, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen.

Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és vele egy háztartásban élő családtagjának az egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

(4) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(5) Az ápolási díjra való jogosultságot legalább két évente felül kell vizsgálni.

Átmeneti segély

(Sztv. 45. § (3)-(4) bekezdéseihez)

10. § (1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, valamint családok részére átmeneti segélyt nyújthat, elsősorban akkor, ha

  1. önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról önhibájukon kívül nem tudnak gondoskodni,

  2. alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.(Ilyen többletkiadás: betegség, elemi kár, egyedi tüzelőanyag beszerzés, közműdíj, gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz beszerzése stb.)

(2) Átmeneti segély különösen azon rászorulók részére biztosítható, akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimumot, egyedülálló esetén annak 150 %-át, továbbá egyik esetben sem rendelkezik olyan vagyonnal, vagyoni értékű joggal, amelynek hasznosításával létfenntartása biztosítható.

11. § (1) Az átmeneti segélyt úgy kell megválasztani, hogy maradéktalanul szolgálja a segélyben részesülő érdekeit. Az átmeneti segély alkalmanként, vagy havi részletességgel megállapítható.

(2) Természetben kell megállapítani a segélyt abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a készpénzsegélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult.

(3) Az átmeneti segély alkalmanként megállapítható összege rászorultsághoz igazodva állapítható meg. A segély összege 1.000,- Ft-tól az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig terjedhet. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - így többek között haláleset, természeti katasztrófa - az átmeneti segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél magasabb is lehet, de nem haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét.

(4) Átmeneti segélyben ugyanazon személy egy naptári éven belül legfeljebb 6 alkalommal részesíthető. Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, a határozat rendelkező részében fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.

12. § (1) Átmeneti segély a rászorult kérelmére, vagy bármely más személy javaslatára, továbbá hivatalból is megadható.

(2) A segély iránti kérelmet szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni a Sokorópátka község jegyzőjénél.

(3) A segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

  1. az igénylő és közös háztartásban élő családtagja jövedelmeiről szóló igazolásokat, jövedelemnyilatkozatot,

  2. tartós, vagy időszakos betegség esetén a háziorvos igazolását.

  3. gyógyászati segédeszköz, esetén a szakorvos igazolását, hogy a segédeszköz közgyógyellátás terhére nem rendelhető.

(4) A jegyző környezettanulmányt készíthet a kérelmezőnél és családjánál.

(5) Sürgős esetben - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a segély utólagos bizonyítási eljárással, az igénylő nyilatkozat alapján kiutalható.

(6) Az átmeneti segély folyósítása történhet:

  1. posta útján,

  2. házipénztárból,

  3. vásárlási utalvánnyal,

  4. a kérelmezővel kapcsolatban álló intézménynek közvetlen átutalással,

  5. a rászorult költségeinek átvállalásával.

(7) Az átmeneti segély megállapításáról a Képviselő-testület dönt.

Temetési segély

(Sztv. 46. §-hoz)

13. § (1) A Képviselő-testület temetési segélyt nyújthat annak, aki elhunyt eltemettetéséről gondoskodott.

Temetési segélyben részesülhet, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legalacsonyabb öregségi nyugdíj 300 %-át.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(3) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés -100.000.- Ft- költségeinek 10%-ánál. A temetési segély összege 10.000.-Ft.

(4) A temetési segély kifizetése határozat alapján, készpénzben történik.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani a jegyzőnél. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a segélykérő nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(7) A kérelmezőnek nyilatkozni kell arról, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

(8) A temetési segély odaítéléséről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Karácsonyi támogatás

(Sztv. 26. §)

    1. § (1) Amennyiben az Önkormányzat pénzügyi helyzete lehetővé teszi, a karácsonyi ünnepek előtt, - a téli időszak többletkiadásainak csökkentésére - a nyugdíjasok, részére átmeneti segélyt biztosíthat, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, melyről az érintett írásban nyilatkozik.

(2) A támogatás összegét a Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében állapítja meg.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott ellátások

15. § (1) E rendelet 9.-11.§-aiban szabályozott átmeneti segély természetben is nyújtható, amelynek formái:

  1. vásárlási utalvány,

  2. tüzelőanyag,

  3. élelmiszer csomag,

  4. a segély meghatározott célra történő utalása

(2) A vásárlási utalvány összege nem haladhatja meg a 10. §-ában szabályozott segély összegét.

Köztemetés

(Sztv. 48. §-ához)

16. § A köztemetés az Sztv. 48. §-ában szabályozott módon történik.

Méltányossági közgyógyellátás

(Sztv. 50. § (2) bekezdéséhez)

17. § (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinti és méltányosságból közgyógyellátásban lehet részesítheti azt a személyt, aki alanyi jogú, vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, de az egy főre utó havi nettó jövedelme nem haladja meg:

  1. a családban élők, illetve a családdal egy lakásban élő egyedül álló, valamint egy lakásban együtt élők esetén: a nyugdíjminimum 150 %-át, és a közgyógyellátásra felírható havi gyógyszerköltsége eléri, illetve meghaladja az egy főre jutó havi nettó jövedelme 20 %-át.

  2. egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 200 %-át, és a közgyógyellátásra felírható havi gyógyszerköltsége eléri vagy meghaladja a havi nettó jövedelme 20 %-át.

(2) Méltányossági közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt is, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a közgyógyellátásra felírható havi gyógyszerköltsége eléri, illetve meghaladja az egy főre jutó havi nettó jövedelme 30 %-át.

(3) Méltányossági közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt is, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a közgyógyellátásra rendelhető gyógyászati segédeszközének térítési díja eléri, illetve meghaladja a nyugdíjminimum 75 %-át.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

(Sztv. 54. §-hoz)

18. § Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása az Sztv. 54. §-ában foglaltak szerint történik.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

Szociális információs szolgáltatás

(Az Sztv. 61. §-hoz)

19. § (1) A képviselő-testület szociális információs szolgáltatást biztosít a szociális törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat igénylők megfelelő tájékoztatására.

(2) Az önkormányzat az egyes ellátásokra vonatkozó információkat és az azokban történő változásokat közzéteszi a hirdetőtáblán, a kérelem beadvány mintákat pedig a település internetes honlapján.

Étkeztetés

(Az Sztv. 62. §-hoz)

20. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik az önkormányzat azok részére, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

(2) Az étkeztetésre jogosult az, akinek jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 400%-át nem haladja meg.

(3) Az étkeztetés iránti kérelmet a jövedelemigazolásokkal együtt a jegyzőnél kell benyújtani.

(4)Az étkeztetés igénybevételéről, továbbá annak megszüntetéséről a polgármester dönt.

(5) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Napközi Otthonos Óvoda konyhájáról biztosítja.

(6) Az étkeztetés történhet házhoz szállítással és a jogosult általi elvitellel.

(7) A házhoz szállításról az önkormányzat gondoskodik.

Házi segítségnyújtás

(Sztv. 63. §-hoz)

21. § (1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat szociális gondozó alkalmazásával biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a jövedelemigazolásokkal együtt a jegyzőnél kell benyújtani.

(3) A házi segítségnyújtás elbírálásáról a polgármester dönt.

(4) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozói tevékenység körét a 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 25.§-a tartalmazza.

Családsegítés

(Sztv. 64. §-hoz)

22. § A családsegítéssel összefüggő feladatokat az önkormányzat a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti- és Szociális Intézménye (családsegítő szolgálat) útján biztosítja.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(Sztv. 65. §-hoz)

23. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a családsegítő szolgálat útján biztosítja.

Támogató Szolgálat

(Sztv. 65/c. §-hoz)

24. § A támogató szolgálattal kapcsolatos feladatokat az önkormányzat a családsegítő szolgálat útján biztosítja.

V. FEJEZET

TÉRÍTÉSI DÍJ

(Sztv. 115. §-hoz)

25. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a polgármester állapítja meg, a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel. Az étkezési térítési díj és a házi segítségnyújtás díjának beszedéséről az étkezést nyújtó intézmény vezetője gondoskodik.

(3) A képviselő-testület, a személyi térítési díjakat - kérelemre- csökkentheti, vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett

  1. időszakosan létfenntartási gondokkal küzd és

  2. egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át.

(4) Az ellátott által fizetendő személyi térítési díj összege nem haladja meg az Sztv. 116. §-ban meghatározott mértéket.

(5) A képviselő-testület az intézményi és személyi térítési díjakat külön rendeletben szabályozza.

VI. fejezet

Eljárási szabályok

26. § (1) A szociális rászorultságtól függően pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet - a szükséges mellékletekkel együtt - a jegyzőnél lehet előterjeszteni.

Szükség esetén a támogatás hivatalból is nyújtható.

(2) A kérelmek alapján az előkészítő eljárás lefolytatása a jegyző feladata.

(3) A kérelemhez a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II.17.) számú Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében az ott felsorolt mellékleteket kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. sz. mellékletében szereplő jövedelem-nyilatkozatot és az 5. számú mellékletben szereplő vagyonnyilatkozatot kell csatolni a jelen rendeletben meghatározott mellékletekkel együtt.

(4) A jövedelem számításánál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző

  1. három hónap: a havonta rendszeresen mérhető jövedelemmel rendelkezők esetében,

  2. egy év: az egyéb jövedelemmel rendelkezők esetében.

(5) E rendelet szempontjából az egy főre jutó jövedelem: a (4) bekezdésben megjelölt időszakra eső családi jövedelemnek havi átlaga és a háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók hányadosa.

27. § (1) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt lakó személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit. Amennyiben a család életmódja veszélyezteti az ott élő gyermekek megélhetését, elsősorban természetbeni támogatás formájában kell az ellátást biztosítani.

(2) Az e rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy a szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

(3) A benyújtott kérelem valóságtartalma környezettanulmány készítésével vizsgálható.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

28. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Rendelkezéseit a kihirdetés napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfél részére nem hátrányos.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló Sokorópátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (IX.12.) rendelete, valamint az ezt módosító 15/2004. (XI.13.) rendelete.

Sokorópátka, 2006. február 20.

Mecséri Lajos Vehrer Ferencné

polgármester jegyző

A rendeletet kihirdettem.

Sokorópátka, 2006. március 28.

Vehrer Ferencné

címzetes főjegyző

9

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. december »
december
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031