Itt vagyunk: Főoldal Önkormányzat Archívum Hatályon kívül helyezett közbeszerzési szabályzatok Közbeszerzési szabályzat
Bekezdések

Közbeszerzési szabályzat

közbeszerzési szabályzat.doc — Microsoft Word Document, 166Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Sokorópátka Község Önkormányzatának

Képviselő-testülete

9112. Sokorópátka

Öreg u. 1.

Tel.: (96) 488-046, 549-045

Fax: (96) 549-049

338/2005


SOKORÓPÁTKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

Érvényes: 2005. április 8-tól

Jóváhagyta: Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

31/2005.(IV.8.) számú határozatával

Mecséri Lajos Vehrer Ferencné

polgármester jegyző

Képviselő testület a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 6. § (1) bekezdésének (a továbbiakban: tv.) végrehajtására az alábbi szabályzatot alkotja:

Általános rendelkezések

  1. A közbeszerzési Szabályzat célja

Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint ajánlatkérő által a törvény végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályokkal összhangban meghatározza:

    1. az Önkormányzat által lefolytatandó közbeszerzési eljárások

      • előkészítésének

      • lefolytatásának

      • belső ellenőrzésének

      • felelősségi rendjét,

    1. a nevében eljáró, illetőleg az eljárásban bevont személyeket, illetőleg szervezeteket,

    1. a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét,

    1. az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.

  1. A Közbeszerzési Szabályzat hatálya

Az Önkormányzat árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetve szolgáltatás megrendelése, valamint szolgáltatási koncesszió (továbbiakban együttesen közbeszerzések) során jelen Szabályzat előírásai szerint köteles eljárni.

  1. A szabályzat hatálya alá tartozó beszerzések

(1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése.

(2) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A nemzeti értékhatárt elérő, vagy meghaladó beruházás esetén árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése is az ajánlatkérő részéről.

(3) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:


a) a Közbeszerzési törvény mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó
munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése
együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

(4) A szolgáltatás-megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek tárgya a (2) és a (4) bekezdése szerinti a tárgy egyaránt, és a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.

  1. A beszerzési értékhatárok és a közbeszerzésekkel kapcsolatos

közös szabályok

E szabályzat hatálya alá tartozó közbeszerzések vonatkozásában a beszerzési értékhatárokat a hatályos Közbeszerzési törvény, valamint az éves költségvetési törvény határozza meg. 2005 évben a közbeszerzés értékhatárai:


Közösségi értékhatár 2004. január 1-től 2005. december 31-ig:

  1. árubeszerzés esetében 130.000 SDR-nek megfelelő euro

  2. építési beruházás esetében 5.000.000 SDR-nek megfelelő euro

  3. szolgáltatás megrendelése esetében 130.000 SDR-nek megfelelő euro



A nemzeti közbeszerzési értékhatár 2005. január 1-től 2005. decemb
er 31-ig

  1. árubeszerzés esetében 25 millió Ft

  2. építési beruházás esetében 70 millió Ft

  3. szolgáltatás megrendelése esetében 20 millió Ft


Egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2005. december 31-ig

  1. árubeszerzés esetében 2 millió Ft

  2. építési beruházás esetében 10 millió Ft

  3. szolgáltatás megrendelése esetében 2 millió Ft

2006. január 1-től kezdődően a közbeszerzési értékhatárokat az éves költségvetési törvény határozza meg.


(2) Az ajánlatkérő köteles:

    • a költségvetési év elején, legkésőbb a költségvetési év április 15. napjáig az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a képviselő-testület által jóváhagyott éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készít az adott évre tervezett közbeszerzésekről. A közbeszerzési tervet legalább öt évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános, melyet a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére meg kell küldeni /tv. 5. §/.

- a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig előzetes összesített tájékoztatót köteles készíteni a tv. 42. § (1)-(3) bekezdésekben meghatározott értéket meghaladó, adott évre tervezett beszerzésekről és azt hirdetmény útján köteles közzétenni.

/tv. 42. §. 43. §/.

- az éves beszerzésekről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának /tv. 16./.

- a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó beruházások esetén az ajánlatkérő köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételére /tv. 9. §, 11. §/.

Nemzeti értékhatárt elérő beszerzések vonatkozásában hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele nem kötelező, az ajánlatkérő szükség szerint dönt annak igénybevételéről, amennyiben a beszerzés azt megkívánja. Közbeszerzési szakértő a Kbt. rendelkezései szerint köteles eljárni, felügyelve a verseny tisztaságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét és az ajánlattevők egyenlő elbánásmódban való részesítését.

A Szabályzat (2.) pontjában meghatározott terv, tájékoztató és összegzés elkészítése az Önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, aki az illetékes munkatársak közreműködésével készíti el azokat, majd az Önkormányzat Képviselő Testülete elé terjeszti elfogadásra. A Testület a benyújtásra kerülő dokumentumokat annak megfelelősége esetén hagyja jóvá.

A jegyző hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása, hogy az adott beszerzés vonatkozásában közbeszerzési szakértő igénybevétele szükségeltetik vagy sem. A jegyző köteles megvizsgálni, hogy az ajánlatkérő eljárásban résztvevő szereplői kellő jogi, közgazdasági és műszaki jártassággal rendelkeznek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához, és a felelősségteljes döntési javaslat kidolgozásához, meghozatalához. A Közbeszerzési Szakértő alkalmazását, annak javadalmazását az Önkormányzat Képviselő Testülete hagyja jóvá.

Szakértő megbízása esetén a közbeszerzési eljárás jogszabály szerinti lefolytatásáért, dokumentálásáért a szakértő felelős.

A közbeszerzések lefolytatásának eljárási és felelősségi szabályai

1. A beszerzési érték meghatározása

(1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).

(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy' építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor (kivéve az építési beruházás becsült értéke, amelynek megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani),

b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá

c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

(3) Tilos e fejezet megkerülése céljából az egyes beruházási, fejlesztési és felújítási feladatokat, melynek rendeltetése azonos vagy hasonló, az adott költségvetési éven belül részekre bontani.


(4) A fentiekben meghatározottak szerint az Ajánlatkérő képviseletében a Jegyző a felelős a beszerzés értékének olyan irányú meghatározásáért, mely a Kbt. rendelkezéseinek való megfelelőséget és intézkedéseket eredményezik. A Jegyző feladata továbbá a beszerzés értékének meghatározását követően az anyagi fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata.

A Közbeszerzési Bizottság feladata a jegyző beruházásra vonatkozó pénzügyi és műszaki előterjesztését követően a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának biztosítása és az eljárást megindító döntés meghozatala.

  1. A közbeszerzési eljárás előkészítése, adminisztráció


(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése a Közbeszerzési Bizottság döntése alapján a
az ajánlatkérő polgármesteri hivatala, vagy az általa megbízott szervezet feladata. Az eljárásba szakértőt vonhat be.

A közbeszerzési eljárás előkészítése alatt értendő: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, beruházási program és beszerzési javaslat elkészítése, a közbeszerzés becsült értékének ismételt meghatározása, a közbeszerzési eljárás megválasztása és az azt megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése.

(2) Minden egyes közbeszerzési eljárást - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban dokumentálni kell, és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárásától (az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségérőI szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, illetve - ha a szerződéskötés később történik - a szerződés megkötésétől), illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

(4) Az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit az önkormányzat nevében a polgármester, és a Képviselő Testület gyakorolja.

(5) Az ajánlatkérő mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározott, vagy év közben felmerülő, a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések kapcsán az eljárás elindításáért és annak koordinálásáért a polgármester, a beszerzés fedezetének biztosításáért, valós rendelkezésre állásáért az önkormányzat Képviselő Testülete felelős.

A szükséges fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata a jegyző feladata.

3. A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyekre,

szervezetekre vonatkozó szabályok: Összeférhetetlenségi okok

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció tervezetének elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személveknek - illetőleg szervezeteknek - megfelelő a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési (jogi), pénzügyi- és műszaki szakértelemmel kell rendelkezniük.

(2) Az ajánlatkérő nevében eljáró - illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az (1) pontban megjelölt szakértelemmel együttesen rendelkezik.

(3) A közbeszerzési eljárás előkészítése- a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki illetőleg, amely

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll:

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja; c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.

(4) Nem kell alkalmazni a (3) bekezdést. ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel a (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(5) A közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.

(6) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(7) Ha a (3), (5) vagy (6) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (3) bekezdés hatálya alá tartozó, vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel a (3) bekezdés a)-d pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet, az (5) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetőleg a (6) bekezdés szerinti érdekelt gazdálkodó szervezet.

(8) Az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett.



(9) Az ajánlatkérő nevében a jegyző köteles meggyőződni arról, hogy az összeférhetetlenség a fentiekben foglaltak szerint nem áll fent, az ajánlatkérő részéről az eljárás előkészítésében és lebonyolításában és döntéshozatalban részt vevők, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt egyéb személyek vagy szervezetek írásban nyilatkoztak a szabályzat 1. számú melléklete szerint, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség.

4. A Közbeszerzési Bizottság

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése: az eljárást megindító hirdetmény, felhívás, illetve a dokumentáció előkészítése, ajánlatok értékelése, és a döntésre vonatkozó javaslat meghozatala a legalább 3 főből álló Közbeszerzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata. Ezen feladatok ellátása érdekében a szükséges előkészítési feladatokban felelős közreműködő a Polgármesteri Hivatal. A hirdetmény, a felhívás, illetve a dokumentáció és az annak részét képező szerződés (tervezetek) jóváhagyása, a tárgyalásos eljárásban a tárgyalás lefolytatása, a közbeszerzési eljárásban szükséges döntések meghozatala, az esetleges szerződés módosítás jóváhagyása, a teljesítés elfogadása a Képviselő-testületnek (a továbbiakban: Testületnek) a feladata.

(2-A) A Közbeszerzési Bizottság állandó tagja:

    • a mindenkori polgármester,

    • a mindenkori jegyző,

A Közbeszerzési Bizottság munkájában tanácskozási joggal meghívás alapján vesznek
részt:

  • a mindenkori alpolgármester, képviselő-testületi tag

  • megbízás alapján esetlegesen egy közbeszerzési szakértő,

  • meghívás alapján a beszerzéssel érintett intézmény vagy más szervezet képviselője,

  • lebonyolító

(3) A Bizottság tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők titoktartásra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni az eljárásban való részvétel megkezdése előtt rendszeresített nyomtatványon. Az eljárásban résztvevő személyek a birtokukba került üzleti titkokat nem szolgáltathatják ki, kivéve, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

(4) A Közbeszerzési Bizottság döntéseit határozati formában hozza. A Bizottság akkor határozatképes, ha azon a 3 tag jelen van. A Bizottság határozatait a jelen lévő tagok szavazattöbbségével hozza, minden tagnak egy szavazata van.

A Bizottság üléseiről és döntéseiről jegyzőkönyv készül, amelyet a Képviselő Testületnek az ülést követő 5 napon belül tájékoztatás céljából meg kell küldeni.

(5) Az ajánlatok felbontásánál és ismertetésénél a Polgármester vagy akadályoztatás esetén az alpolgármester és a Polgármesteri hivatal eljárást lebonyolító munkatársa vesz részt, továbbá a Jegyző, a Közbeszerzési Tanács tagjai vagy az általuk megbízott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott szervek, személyek lehetnek jelen.

  1. Az eljárásban résztvevők felelősségi köre

  1. A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során, illetve az eljárás más szakaszában

- a pénzügyi lebonyolítás a mindenkori jegyző,

- a beszerzési eljárás koordinálása, hirdetmények megküldése és közzététele, a közbeszerzési műszaki leírás készítése és a műszaki lebonyolítás a mindenkori polgármester, vagy a megbízott lebonyolító,

- a jogszabályoknak való megfelelőség, az eljárás jogszerűségének biztosítása és az ajánlatok jogi szempontból történő előzetes értékelése a jegyző, a polgármester a közbeszerzési bizottság és az eljáró szakértő feladata és felelőssége.

  1. Az eljárásban részt vevő személyek - így a Közbeszerzés Bizottság tagjai is - a közbeszerzési törvényben szabályozott anyagi felelősségük mellett kötelesek feladatukat teljesíteni.

  1. Döntéshozó:

(1) A beérkezett ajánlatokat a Közbeszerzési Bizottság átvizsgálja, véleményezi majd javaslatot tesz a Képviselő-testület, mint Döntéshozó számára.

(2) A Képviselő-testület működési rendjét az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a Közbeszerzési eljárásokat lezáró döntést, egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.

A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó pályáztatás szabályai

1. A pályázati eljárás lefolytatása

(1) A pályázat lehet nyilvános, meghívásos (zártkörű) vagy tárgyalásos.

(2) Az éves költségvetés elfogadása után és az év közben felmerült, a költségvetésben szereplő beruházási, felújítási, fejlesztési feladatokról a munka jellege szerint érintett helyi szervezet összesített tájékoztatót kap. A Polgármesteri Hivatal nyilvánosan meghirdetett tájékoztatót tart.

(3) A meghívásos (zártkörű) pályázati felhívást az ajánlattevőknek egyidejűleg és közvetlenül kell megküldeni. A meghívottakra javaslatot tehet a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamennyi önkormányzati képviselő, és a beszerzéssel érintett intézmény vezetője, valamint az eljárást lebonyolító iroda munkatársai.

(4) A pályázati felhívást a beruházás egészére vagy indokolt esetben annak meghatározott részére lehet meghirdetni.

(5) A felhívásban olyan adatokat tartalmazó ajánlatok is kérhetők, amelyekből megállapítható, hogy az ajánlattevő és alvállalkozói teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt beruházás teljesítésére. A felhívásban többfordulós eljárás is kiköthető.

(6) Az önerős beruházásokat kivéve, a pályázatot csak akkor lehet meghirdetni, ha az. Önkormányzat a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel és a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel rendelkezik, vagy meghatározott szervezethez támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtása van folyamatban. Ez utóbbi esetben azonban a pályázati felhívásban rögzíteni kell, hogy az ajánlatkérő a támogatás iránti pályázatának (igényének) el nem fogadása az eljárás eredménytelenné nyilvánítására okot adó körülménynek minősül.

(7) Többfordulós eljárás esetén az ajánlattevőkkel történő tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A további fordulók (tárgyalások) során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen a tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni. A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is IefoIytathatók.

(8) Többfordulós eljárás esetében csak azokkal az ajánlattevőkkel kell folytatni a tárgyalást, akik az első illetőleg a megadott fordulóban az ajánlatkérő számára a három legkedvezőbb ajánlatot tették. Az ajánlatkérő a pályázati felhívásban ennél nagyobb keretszámot is meghatározhat. Többfordulós eljárás esetén a pályázati felhívásban az ajánlatkérőnek előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós - adott beszerzéshez kapcsolódó - eljárás menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő nem módosíthatja a pályázat feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi ajánlatukhoz képest az ajánlatkérő számara csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

(9) Minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt a tárgyalás befejezésekor minden jelenlévő ajánlattevőnek alá kell írnia. A meghívásos eljárást az ajánlatkérő részéről eljáró személynek írásban dokumentálnia kell.


2. A pályázati felhívás

  1. A pályázati/ajánlati felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani és a felhívás tartalmát úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek.

(2) A pályázati/ajánlati felhívásnak tartalmazni kell minimálisan:

a.) az ajánlatkérő nevét, címét telefon és telefax számát. (e-mail)

b.) közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket

c.) a szerződés meghatározása

d.) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét

e.) a teljesítés helyét

f.) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást,

g.) az ajánlatok elbírálásának szempontját,

h.) az alkalmassági követelményeket és a Kbt. 69. §. /2/ bekezdésében foglaltakat

i.) hiánypótlás lehetőségét, vagy annak kizárását

j.) az ajánlattételi határidőt

k.) az ajánlat benyújtásának címét

l.) az ajánlattétel nyelvét

m.) az ajánlatok felbontását helyét, idejét

n.) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el

o.) ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját

p.) a szerződés-kötés tervezett időpontját

q.) az ajánlattételi felhívás kiadásának illetőleg megküldésének napját.

  1. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a Kbt szerint, illetve egyszerű eljárás esetében úgy kell meghatározni, hogy a pályázati felhívás átvételének határideje és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 5 munkanap legyen.

3. A pályázati biztosíték

(1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg, vagy a felhívásban meghatározott módon kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, készpénz befizetés, bankgarancia vagy biztosítási kötelezvény útján. A bankgarancia vagy kötelezvény útján nyújtott pályázati biztosítéknak legalább a pályázati felhívásban rögzített eredményhirdetés időpontjáig kell érvényesnek lennie.

(2) Az ajánlattevő az ajánlati kötöttségek ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti és az az ajánlatkérőt illeti meg. A biztosítékot a felhívás visszavonása, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint az eredményhirdetést - a nyertes ajánlattevő tekintetében a szerződés megkötését - követően vissza kell adni, kivéve a nyertes pályázót, ha a biztosíték a felhívás szerint a megkötendő szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

4. Az ajánlat

(1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki

a.) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van:

b.) egy évnél régebben lejárt vám-. társadalombiztosítási járulék, vagy központi és helyi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló űzetési kötelezettségének nem tett eleget. kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult:

c.) korábbi - három évnél nem régebben lezárult - az önkormányzat által kiírt pályáztatási és közbeszerzési eljárásban általa a valóságnak megfelelően ismert, de ettől eltérően közölt adatot (hamis adatot) szolgáltatott.

(2) Az ajánlatkérő a felhívásban előírhatja azt is, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az sem, aki

a.) üzletvitele körében öt évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági ítéletben a számviteli renddel vagy a bizonylatadási kötelezettséggel kapcsolatban megállapított jogszabálysértést követett el:

b.) korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - jelen szabályzat hatálya alá tartozó meghívásos eljárás vagy közbeszerzési eljárás alakján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős államigazgatási, illetve bírósági határozat megállapította.

(3) Az ajánlattevőnek az ajánlathoz legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő és az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a, c, pontjai és a (2) bekezdés hatálya alá, valamint, hogy az (1) bekezdés b, pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége és a fizetési kötelezettségének eleget tett.

(4) A pályázati felhívásra beküldött ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő további részletes nyilatkozatát minimálisan:

a.) a pályázati felhívás feltételeinek elfogadására,

b.) a beruházás megvalósítására,

c.) az igényelt ellenszolgáltatás összegére,

d.) az ellenszolgáltatás összegének 10 `%-os mértékét meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozók megnevezéséről.

(5) A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlatot zártan kell benyújtani, melyen fel kell tüntetni az adott pályázati felhívásra utaló jelzést.

(6) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, kivéve azt, amelynek nyilvánosságra hozatalát jogszabály kötelezővé teszi. Az ajánlattevő a nevének, az általa igényelt ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.

(7) Az ajánlattevő az ajánlathoz a pályázati felhívásban közölt elbírálási időpontot követő kötve van, kivéve a Kbt. erre vonatkozó bekezdésében foglalt esetet. Erre a pályázati felhívásban utalni kell. Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a bizottság az ajánlattevőktől az elbírálás időpontjáig felvilágosítást kérhet.


5. Az ajánlatok ismertetése

(1) Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell nevüket. székhelyüket, az általuk kért ellenszolgáltatást, a vállalt teljesítési határidőt, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

(2) Az ajánlatok felbontásánál csak a Polgármesteri hivatal kijelölt munkatársai, a polgármester. az alpolgármester, a jegyző, az önkormányzati képviselők és az ajánlattevők lehetnek jelen.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

a.) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a pályázatban,
b.) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő letelte után nyújtották be,

c.) a biztosítékot az ajánlattevő nem, vagy nem a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére,

d.) az nem felel meg a pályázati felhívás feltételeinek.

(4) Az érvénytelen ajánlatot tevők az elbírálás további szakaszában nem vehetnek részt.

(6) Az ajánlatok felbontásáról és a pályázatokkal kapcsolatos megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről az ajánlattevők a jegyzőkönyv elkészítését követő öt munkanapon belül másolatot kapnak.

A fentiekben foglaltakon túlmenően az ajánlatkérőnek ismernie kell a 2003. évi CXXIX törvényt a közbeszerzésekről és a benne foglaltakat maradéktalanul, kötelező jelleggel kell betartani.

Záró és vegyes rendelkezések

  1. Jelen szabályzat az elfogadás napján lép hatályba szabályait a 2005. április 8. napját követően indult beszerzések vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) E szabályzat alapján létrejövő szerződések aláírására a polgármester jogosult azzal, hogy a szerződés akkor lép életbe, ha azt jegyző ellenjegyzi.

Sokorópátka , 2005 április 8.

1. számú melléklet

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

Alulírott …………………………… (név) nyilatkozom, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003 évi CXXIX. Törvény 10 § foglalt összeférhetetlenség személyemre vonatkozólag nem áll fenn, vagyis a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel:

  1. munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állok,

  2. az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja nem vagyok,

  3. az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel nem rendelkezem,

  4. nem vagyok az a-c. pont szerinti személy hozzátartozója.

Tudomásul veszem, hogy jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban tudomásomra jutott információk mással nem közölhetők, a tárgyalásokon elhangzottak nem hozhatók nyilvánosságra.

Mindezek megtartását anyagi és erkölcsi felelősség figyelembe vétele mellett vállalom.

Sokorópátka, 2005……………………..

Aláírás: ……………………………………….

születési hely, idő: ………………………………………..

állandó lakcím: ………………………………………..

2. számú melléklet

Bontási jegyzőkönyv

amely készült …………………..-án ……… órai kezdettel, a……………………………………. mint ajánlatkérő, …………………………... szám alatti hivatalos helyiségében " ………………………" tárgyában - a Közbeszerzési Értesítőben, ………………………-én, ………….. számon megjelent hirdetménnyel - megindított nyílt közbeszerzési eljárásban, a benyújtott ajánlatok bontásakor.

Jelen vannak: ajánlatkérő képviseletében:

…………………..Bíráló Bizottság elnöke

…………………..Bíráló Bizottság tagja

Az ajánlattevő nevében: a mellékelt jelenléti ív szerint

…………………

Az ajánlatkérő köszönti a megjelenteket és felkéri az ajánlattevők képviselőit, hogy a képviseleti joguk igazolását követően a jelenléti ívet aláírni szíveskedjenek. Ezt követően az ajánlatkérő bemutatja az ajánlatkérő nevében az ajánlatok bontásakor eljáró személyeket.

A fenti tájékoztatást követően az ajánlatkérő képviselője az ajánlatokat tartalmazó zárt, sértetlen, cégjelzés nélküli borítékokat felbontja, és ismerteti az alábbi adatokat:

Az ajánlattevő neve.

Az ajánlattevő székhelye:

A teljesítési határidő:

Amire az ajánlat érkezett:

*Az összességében legelőnyösebb ajánlat esetén az elbírálási szempontokra érkezett ajánlatok felsorolása:

Az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás: A jegyzőkönyv 1. számú mellékleteként csatolt ajánlati árak

Az ajánlattevő neve:

Az ajánlattevő székhelye:

A teljesítési határidő:

Amire az ajánlat érkezett:

*Az összességében legelőnyösebb ajánlat esetén az elbírálási szempontokra érkezett ajánlatok felsorolása:

Az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás: A jegyzőkönyv 2. számú mellékleteként csatolt ajánlati árak

Az ajánlatkérő képviselője tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy az ajánlatok bontásáról készített jegyzőkönyvet legkésőbb ………………..-ig megküldi valamennyi ajánlattevőnek.

Az ajánlatkérő képviselője tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az eredményhirdetésre …………………..-én …………….. órakor kerül sor.

Tekintettel arra, hogy egyéb kérdés, észrevétel nincs, az ajánlatkérő képviselője befejezettnek nyilvánítja az ajánlat bontásával kapcsolatos eljárást.

A jegyzőkönyvet lezártam:……….. órakor

…………………………………………..

az ajánlatkérő képviselője

3. számú melléklet

Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleménye

Az ............................., mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő .........:.......... én megjelent ........... számában, ................ nyilvántartási szám alatt hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítására részvételi felhívást tett közzé. A beszerzés tárgya az . ...............................':

Az ajánlatok bontására .......................-én ................ órakor került sor. Ajánlatot az alábbi ajánlattevők nyújtottak be.

  1. ........................... ... (székhely: . ...................);

  2. ................................. (székhely: .....................);

A Bíráló Bizottság a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempont és részszempontok alapján megvizsgálta és összevetette.

Az ajánlatok szakmai értékelése az alábbi részszempontok, pont- és súlyszámok alkalmazásával történt.

  1. részszempont: .....................….......….…. (pontszám: ............, súlyszám: .…….)

  2. részszempont: ......................................, (pontszám: ............, súlyszám:……...)

  3. részszempont: ......................................., (pontszám: ............, súlyszám: ……..)

  4. részszempont: ......................................., (pontszám: ............, súlyszám: ……..)

  5. részszempont: ......................................., (pontszám: ............, súlyszám: ……..)

A Bíráló Bizottság szakvéleményét ajánlatonként és részszempontonként alakította ki. A Bíráló Bizottság az ajánlatok értékelésénél kitért az egyes ajánlatok tartalmának ismertetésére is.

  1. ............................... (ajánlattevő)

  2. Az elbírálás részszempontjai

    A részszempontok súlyszámai

    Értékelési pontszám

    Értékelési pontszám és a súlyszám szorzata

    A szorzatok összege

    A Bíráló Bizottság álláspontja szerint a fenti táblázatba foglalt értékelési pontszánokat az alábbiak indokolják.

    1. részszempont

    2. részszempont

    3. részszempont

    4. részszempont

    5. részszempont

    Az ajánlattevőnként és részszempontonként kidolgozott, a fentiekben megjelölt indokok alapján a Bíráló Bizottság álláspontja az, hogy az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb ajánlatot a ........................ ......................... adta. Erre tekintettel azt javasolja a döntéshozónak, hogy a jelen közbeszerzési eljárás nyertesének a .............. ........................-t hirdesse ki.

    A Bíráló Bizottság véleménye szerint a második legkedvezőbb ajánlatot az ............... ............... adta, erre tekintettel javasolja a döntéshozónak, hogy a második helyen végzett ajánlattevőnek az ........ .......... ...............-t hirdesse ki.

    Bíráló Bizottság elnöke Bíráló Bizottság tagjai

    4. számú melléklet

    Döntés-előkészítési jegyzőkönyv

    amely készült …………………..-án ……………órai kezdettel a ………………….mint ajánlatkérő hivatalos helyiségében e szervezet, mint ajánlatkérő által a ”………………………." tárgyában megindított nyílt közbeszerzési eljárásban.

    Jelen vannak:

    …………..Bíráló Bizottság elnöke, Bíráló Bizottság tagjai: ( név szerint )

    A Bíráló Bizottság elnöke megnyitja a Bíráló Bizottság ülését.

    Ismerteti, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő …………………………..-én megjelent ……………. számában, ……………nyilvántartási szám alatt hirdetmény közzétételével megvalósuló nyílt közbeszerzési eljárás megindítására részvételi felhívást tett közzé "…………………………….." beszerzés tárgyában.

    Az ajánlatok bontására …………………………-án ……………… órakor került sor. Ajánlatot az alábbi ajánlattevők nyújtottak be.

    1. ................................. (székhely: ,. ...................);

    2. .........:....................... (székhely: .....................);

    A Bíráló Bizottság az ajánlati felhívásban megadott részszempontok szerint az ajánlatokat megvizsgálta, majd pedig összehasonlította.

    Az ajánlatok áttanulmányozását követően a Bíráló Bizottság kialakította egységes álláspontját.

    A Bíráló Bizottság az ajánlatokkal kapcsolatos szakmai véleményét, az ajánlattevőnként és részszempontonként kidolgozott szakmai értékelését, valamint javaslatait és annak indokait a jelen jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képező írásbeli szakvéleménye tartalmazza. A Bíráló Bizottság a szakvéleményében kifejtett indokok alapján az alábbi javaslatokat terjeszti döntéshozó elé.

    1. Az ajánlattevők kizárásával, valamint az ajánlatok érvénytelenségével kapcsolatos döntések

      1. A Kbt………….. bekezdésének ............ pontja alapján az ...................... ........................………............ által benyújtott ajánlatot kizárja, tekintettel arra, hogy ajánlatát .......................

      2. Megállapítja, hogy .................. ajánlata - a Kbt. ......... bekezdésének ...... pontjában foglalt rendelkezés szerint - érvénytelen, tekintettel arra, hogy .....................................

    2. Az érdemi döntéssel kapcsolatos javaslat

    A Bíráló Bizottság javasolja a döntéshozónak, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményében foglalt indokok alapján a .....................-t hirdesse ki nyertes ajánlattevőnek, tekintettel arra, hogy az ajánlatok elbírálása során - figyelemmel a részszempontonként megállapított pont- és súlyszámokra - a legtöbb értékelési pontszámot kapta.

    Javasolja továbbá, hogy a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőnek az ..................:.......-t hirdesse ki, tekintettel arra, hogy az ajánlatok elbírálása során a második legtöbb értékelési pontszámot kapta.

    Tekintettel arra, hogy egyéb kérdés, észrevétel nincs, a Bíráló Bizottság elnöke bezárja az ülést.

    A jegyzőkönyv lezárva: ……………órakor

    Bíráló Bizottság elnöke Bíráló Bizottság tagjai

    5. számú melléklet

    Eredményhirdetési jegyzőkönyv

    amely készült .....:............-án .............. órai kezdettel a ...................... hivatalos helyiségében e szervezet, mint ajánlatkérő által ............... . .................." beszerzés tárgyában megindított hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárásban.

    Jelen vannak:

    ajánlatkérő képviseletében : ..............................

    ajánlattevők képviseletében: a jelenléti ív szerint

    Az ajánlatkérő köszönti a megjelenteket és felkéri az ajánlattevők képviselőt, hogy a képviseleti joguk igazolását követően a jelenléti ívet aláírni szíveskedjenek. Ezt követően az ajánlatkérő bemutatja az ajánlatkérő nevében az eredményhirdetéskor eljáró személyeket.

    Az ajánlatkérő képviselője ismerteti, hogy a ...................... a Közbeszerzési Értesítő ................ -án megjelent .............. számában, KÉ ............. nyilvántartási szám alatt, "........................ ......:............." beszerzés tárgyában hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítására

    Ajánlatkérő tájékoztatja az .ajánlattevőt, hogy a Kbt. …………….bekezdésében foglalt rendelkezésének megfelelően az ajánlat elbírálásának befejezésekor írásbeli összegzést készített.

    Ajánlatkérő kihirdeti az ajánlat elbírálását követően meghozott döntését, mely szerint a jelen közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő a .................:......

    Ajánlatkérő ismerteti az írásbeli összegzésben szereplő adatokat.

    Ezt követően a nyertes ajánlattevő nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük , támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény rendelkezései szerint ............................. vállalkozásnak minősül.

    Az ajánlatkérő képviselője tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy a Kbt. ……………bekezdésében foglaltak szerint az írásbeli összegzést az eredményhirdetési jegyzőkönyvvel együtt két munkanapon belül megküldi valamennyi ajánlattevőnek

    Tekintettel arra, hogy egyéb kérdés, észrevétel nincs, az ajánlatkérő képviselője befejezettnek nyilvánítja az eredményhirdetést.

    A jegyzőkönyvet lezártam:

    Bíráló Bizottság elnöke, tagjai

    Sokorópátka Község Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzat

    18

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2020. február »
február
HKSzeCsPSzoV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
242526272829