Itt vagyunk: Főoldal Falunkról Híres szülötteink Kutassy (Brunner) Ignác honvéd huszár százados
Bekezdések

Kutassy (Brunner) Ignác honvéd huszár százados

Kutassy (Brunner) Pál őrnagy öccse is Sokorópátkán született 1823-ban (keresztelték október 23-án), római katolikus. Gimnáziumi tanulmányait Győrben végzi. 1838-ban beáll a 19. (Schwarzenberg) gyalogezredhez, majd három évi kiképzés után, 1840-ben hadfi ( vagyis tisztjelölt ) lesz az 1. Császár Huszárezredben. 1847-ben hadnaggyá léptetik elő.

1848 júniusában a szerb felkelés kitörésekor ezrede tábori raktárával Zomborba települ. (Aradi hadbírósági vallomása szerint egészen 1849. januárjáig itt tartózkodott és beosztása következtében - a raktár parancsnoka volt - a szerbek elleni harcokban nem vett részt.) Október közepén, a bécsi udvar és a magyar országgyűlés szakításakor az ezred kitűzte a magyar zászlót, vagyis besorolt az alakuló honvédseregbe. November 9-én Kutassy Ignác főhadnagy lett. Ezredét ugyanabban a hónapban Verbászról Győrbe, Görgey feldunai hadtestének megerősítésére vezényelték. A főváros feladását (1849. január 5.) követően az ezred Törökszentmiklósra, az itt szerveződő Központi Mozgó Sereg kötelékébe kerül. Mivel december-január folyamán az ezredben nagy számban szolgáló nem magyar tisztek zöme kilépett, Kutassyt is az ezredhez vezényelték. Századosként az egyik század parancsnoka lett. E minőségében részt vett az 1849. január 22-i és 25-i szolnoki, illetve ceglédi összecsapásokban, melynek során az említett magyar sereg, melyet Perczel Mór tábornok vezetett, megverte a szemben álló Ottinger-féle lovasdandárt. Január végén az ezred Klapka I. hadtestéhez kerül. Ennek kötelékében jelen volt a február 26-27-i kápolnai csatában, az április 4-én vívott tápióbicskei, az április 6-i isaszegi, az április 19-i nagysallói és az április 26-i komáromi csatákban. Kutassyt a tavaszi hadjárat végén a katonai érdemjel 3. osztályával tüntették ki április 29-én, Komáromban. A hadtest - s vele Kutassy Ignác - részt vesz a Vág menti harcokban (június 15. Pata és Soponya visszafoglalása, június 16., 20-21. Semptei összecsapások), a Feldunai Hadsereg július 11-i, a császári fősereggel Komáromnál vívott ütközetében, majd az ezt követő visszavonulás során a július 15-i és 17-i váci, és az augusztus 2-i debreceni csatákban, végül a vingai összecsapásban (augusztus 9.). A világosi fegyverletétel után a többi császári-királyi tisztből lett honvédtiszthez hasonlóan ő is hadbíróság elé kerül, mely Aradon 10 év várfogságra ítélte 1849. november 29-én. A munkácsi várbörtönből amnesztiával szabadul 1852-ben. A kiegyezésig testvérei, rokonai segítségével földbérlő volt a Zala megyei Gógánfán, itt keresztelik meg öt fiú gyermekét is. A kiegyezést követően századosként reaktiválják az 1869-ben megalakult magyar királyi honvédséghez. 1870-ben őrnagy, 1875-ben alezredes, 1877-ben ezredes, végül 1883-ban vezérőrnagy és dandárparancsnok lett. Aktív katonaként halt meg 1884. június 6-án Budapesten.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. október »
október
HKSzeCsPSzoV
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031